A legfontosabb tudnivalók
- A leukémia túlélési aránya évekkel ezelőtt diagnosztizált betegek adataiból számított csoportátlag. Egy népességet jellemez, nem azt, aki éppen olvassa [1].
- A fő típusok különböző betegségekként viselkednek. Európában a 2006 és 2008 között diagnosztizált felnőttek ötéves túlélése krónikus limfocitás leukémia (CLL) esetén 69,0%, akut mieloid leukémia (AML) esetén pedig 14,8% volt, az akut promielocitás leukémia (APL) altípust nem számítva [2].
- Az életkor is befolyásolja a képet. Egy európai vizsgálatban a 2000-es évek elején akut limfoblasztos leukémiával (ALL) diagnosztizált 1-4 éves gyermekek becslések szerint 90%-a gyógyult meg, szemben a 20-24 évesek 48%-ával [3].
- A közzétett statisztikák lemaradásban vannak a kezelések fejlődéséhez képest. Az itt szereplő legfrissebb európai adatok a 2013-ig diagnosztizált betegekre vonatkoznak [1], az ALL egyik CAR T-sejtes terápiáját pedig 2018-ban engedélyezték az EU-ban [4].
- A családi előfordulás kérdése a típustól függ: a legtöbb CLL-ben szenvedő beteg családjában korábban nem fordult elő ez a betegség [5]. Más típusok esetén kérdezze meg hematológusát.
- Az Ön egyéni prognózisát csak a teljes klinikai képét ismerő hematológusa tudja megítélni.
Ha ezt egy-két nappal a leukémia diagnózisa után olvassa, szeretnék mondani valamit, mielőtt rátérünk a számokra. A leukémia túlélési arányának utánanézni ilyenkor az egyik legnehezebb dolog lehet, különösen akkor, ha az ember fél, és valószínűleg kimerült is. Ehhez bátorság kell. Haladjunk tehát lassan és őszintén, mert az őszinteség hasznosabb Önnek, mint a hamis megnyugtatás.
Kezdjük azzal, mit mutatnak az európai adatok. Az EUROCARE-5 vizsgálatban a krónikus mieloid leukémiával (CML) élő, legalább 15 éves betegek ötéves relatív túlélése az 1997 és 1999 között diagnosztizáltak 32,3%-áról a 2006 és 2008 között diagnosztizáltak körében 54,4%-ra nőtt, míg AML esetén (az APL-t kizárva) csupán 12,6%-ról 14,8%-ra emelkedett [2]. A későbbi EUROCARE-6 elemzésben, amely a 15-39 évesek 2006 és 2013 közötti diagnózisain alapult, az ötéves relatív túlélés ALL és AML esetén körülbelül 60%, APL esetén 85%, CML esetén pedig 93% volt [1].
A két adatsor azért különbözik, mert két EUROCARE-vizsgálatból származik, amelyek Európa népességalapú rákregisztereinek adatait használják, és eltérő korcsoportokat, illetve időszakokat fednek le [1][2]. A túlélési arány ismeretlen emberek nagy csoportjára vonatkozó statisztika. Nem az Ön jövőjének előrejelzése. Az alábbiakból megtudhatja, mit mérnek ezek a számok, miért térnek el ennyire a leukémia egyes típusai között, és miért lehet máris elavult az az adat, amelyet az imént látott.
Mit árulnak el valójában a leukémia túlélési statisztikái?
A túlélési százalékokat könnyű visszaszámlálásként értelmezni. Pedig nem azok, és a leukémia sem egyetlen betegség.
A túlélési statisztika visszatekint, nem előre jelez. Azt mutatja meg, hogyan alakult a sorsa egy nagy betegcsoportnak, amelynek tagjait évekkel korábban diagnosztizálták [1]. Nem tudja figyelembe venni az Ön egyéni jellemzőit, leukémiájának sajátos viselkedését vagy azt, milyen kezelést kap majd a következő hónapban, az európai rákregiszterek pedig nem gyűjtenek rendszeresen adatokat a molekuláris jellemzőkről és az alkalmazott kezelésekről [1].
Mit mér valójában az „ötéves relatív túlélés”?
Gyakran találkozhat az ötéves relatív túlélési aránnyal. Egyszerűen fogalmazva ez azt hasonlítja össze, hogy a betegek közül hányan élnek öt évvel a diagnózis után, illetve hányan lennének várhatóan életben az azonos életkorú, nemű és lakóhelyű általános népességben, azonos naptári évben. Ezzel korrigálja a más okból bekövetkező halálozás hatását [1].
Az „ötéves” egy mérési időtáv, nem határidő. Az ALL európai adataiban az ötéves túlélés mindig valamivel magasabb volt a gyógyultnak becsültek arányánál, és öt éven túl is fennmaradt egy kis többlethalálozási kockázat azoknál a betegeknél, akiket továbbra is fenyegettek a kezelés késői hatásai, a késői visszaesések és a második elsődleges daganatok [3].
Miért elavultak máris a ma elérhető számok?
Az itt bemutatott európai adatok az 1997 és 2008 között [2], illetve a 2006 és 2013 között diagnosztizált betegektől származnak [1], és az EUROCARE-6 szerzői a vizsgálat korlátai között említik, hogy a diagnózisok viszonylag régi időszakból valók [1]. A kezelések azóta fejlődtek. A B-sejtes ALL kezelésére szolgáló CAR T-sejtes terápiát, a Kymriah-t 2018. augusztus 23-án engedélyezték az EU-ban [4], vagyis az adatok alapjául szolgáló diagnózisok után.
Amikor tehát a leukémia túlélési arányát látja, gondolatban tegyen mellé egy csillagot: ez a múltat tükrözi. Kérdezze meg hematológusát, hogyan változtatják meg az újabb kezelések a kilátásokat az Ön leukémiatípusa esetében.
Ötéves túlélési arányok a leukémia típusa szerint
Ha csak egyetlen gondolatot viszel magaddal ebből a cikkből, ez legyen az: nincs egyetlen olyan leukémiás túlélési arány, amelyet érdemes lenne megjegyezni. Az európai adatokban a felnőttek ötéves túlélése típustól függően 14,8% és 69,0% között mozgott [2], ezért a típusok összevonása többet fed el, mint amennyit megmutat. Ha nem vagy biztos abban, hogyan kapcsolódik a leukémia a többi vérképzőszervi daganathoz, a vérképzőszervi daganatok típusairól szóló útmutatónk bemutatja a leukémiát, a limfómát, a mielómát és az MDS-t.
Ez a táblázat a 15 éves és idősebb betegek ötéves relatív túlélését hasonlítja össze Európában.
| A leukémia típusa | 1997-1999 | 2006-2008 | Érdemes tudni |
|---|---|---|---|
| Krónikus limfocitás leukémia / kis limfocitás limfóma (CLL/SLL) | 66,1% | 69,0% | Általában nagyon lassan alakul ki, és nem mindenkinek van szüksége azonnali kezelésre [6] |
| Akut promielocitás leukémia (APL) | 50,1% | 61,9% | Az AML többi formájától elkülönítve közlik. A 15-39 évesek ötéves túlélése 85% volt [1] |
| Krónikus mieloid leukémia (CML) | 32,3% | 54,4% | Az öt csoport közül itt volt a legnagyobb javulás. Az első vonalbeli kezelés tirozin-kináz-gátló (TKI) [7] |
| Prekurzor limfoblasztos leukémia / limfóma (beleértve az ALL-t) | 29,8% | 41,1% | A leukémiát és a limfómát együtt tartalmazza. ALL esetén a túlélés életkor szerint jelentősen eltér (lásd alább) [3] |
| Akut mieloid leukémia (AML), az APL kivételével | 12,6% | 14,8% | Az öt csoport közül a legalacsonyabb érték. Idősebb korban gyakoribb [8] |
Forrás: EUROCARE-5, 20 európai ország 30 daganatregisztere, életkor szerint standardizált ötéves relatív túlélés [2]. Az APL adatai nem életkor szerint standardizáltak.
Krónikus limfocitás leukémia (CLL)
A táblázat öt csoportja közül a CLL ötéves túlélése volt a legmagasabb [2]. A Cancer Research UK hozzáteszi, hogy sok CLL-lel élő embernek egyáltalán nincsenek tünetei [6].
Ha nagyon korai stádiumú CLL-ed van, előfordulhat, hogy nincs szükséged azonnali kezelésre [6]. Hematológusod „megfigyelést és várakozást” javasolhat, amelyet a Cancer Research UK egyes lassan növekvő, tüneteket nem okozó daganatok, köztük a CLL esetében alkalmazható lehetőségként ír le [9]. Hozzáteszi, hogy egyes lassan növekvő daganatok esetében biztonságos a kezelés elhalasztása, és az azonnali kezelés nem feltétlenül növeli a gyógyulás vagy a hosszabb élet esélyét [9]. Ha a hematológusod megfigyelést javasol, az orvosi döntés, nem elhanyagolás.
Akut limfoblasztos leukémia (ALL)
Az ALL a 0-14 éves gyermekek leggyakoribb daganatos betegsége [3], és az életkor szerint élesen eltér a kép. Egy, a 2000-es évek elején diagnosztizált fiatalokat vizsgáló európai tanulmány szerint az 1-4 éves gyermekek becslések szerint 90%-a gyógyult meg, szemben a 20-24 évesek 48%-ával [3].
A táblázatban szereplő 41,1% felnőttekre vonatkozik, a limfoblasztos leukémiát és limfómát együtt tartalmazza, és túlélést mér, nem gyógyulást, ezért ne hasonlítsd közvetlenül a fenti gyógyulási adatokhoz [2][3].
Krónikus mieloid leukémia (CML)
A CML jó példa arra, miért lehetnek félrevezetők a régi statisztikák. A EUROCARE-6 szerzői megjegyzik, hogy a CML túlélése jelentősen javult azóta, hogy a 2000-es évek elején az imatinib bekerült a kezelésbe [1].
A European LeukemiaNet 2020-as ajánlásai szerint a krónikus fázisú CML-ben szenvedő betegek többségének várható élettartama ma már normális, és egyes, tartós mély molekuláris választ elérő betegeknél megfontolható a kezelés leállítása a kezelésmentes remisszió céljával [7]. Ha egy CML-ről látott adat lehangolónak tűnik, ellenőrizd, mennyire friss.
Akut mieloid leukémia (AML)
Őszinte leszek veled, mert ezt érdemled. A táblázatban szereplő csoportok közül az AML-nél (az APL kivételével) volt a legalacsonyabb az ötéves túlélés: 14,8% a 2006-2008 között diagnosztizált felnőtteknél [2]. Az NHS megjegyzi, hogy az AML bármely életkorban diagnosztizálható, de idősebb korban gyakoribb [8].
Ez az egyetlen szám sok mindent elfed. Az APL, amelyet az európai vizsgálatok külön közölnek, eltérő képet mutat: a 15-39 évesek ötéves túlélése 85% volt [1]. Ha AML-ed van, kérdezd meg hematológusodat, hogyan befolyásolja az életkorod, általános egészségi állapotod és a leukémiás sejtjeid genetikai jellemzői a kilátásaidat.
Várható élettartam leukémiával korcsoportonként
Ha a „leukémia várható élettartam” kifejezésre kerestél abban a reményben, hogy megtudod, személy szerint mennyi időd lehet, teljesen megértem ezt a késztetést. A várható élettartam azonban itt is népességi statisztika, nem egy adott emberre vonatkozó visszaszámlálás.
Az életkor valóban befolyásolja a számokat. A EUROCARE-5 vizsgálatban a túlélés az életkor előrehaladtával csökkent [2]. A fiatalabbak körében a EUROCARE-6 elemzése a 15-39 éveseknél rosszabb túlélést talált a gyermekekhez képest az ALL minden típusában és az AML-ben, CML esetén viszont jobb túlélést mutatott ki [1]. A szerzők szerint ennek lehetséges okai közé tartoznak a gyermek- és felnőttkori kezelési protokollok közötti különbségek, a kezelés nagyobb toxicitása fiatal felnőtteknél, valamint a gyermekekhez képest alacsonyabb részvétel a klinikai vizsgálatokban [1].
Az életkor szerinti mintázatot az ALL adatai mutatják a legegyértelműbben. Ez a táblázat a gyógyultak becsült arányát mutatja a 2000-es évek elején diagnosztizált betegek körében.
| Életkor a diagnóziskor | A gyógyultak becsült aránya |
|---|---|
| 1 éves kor alatt | 58% |
| 1-4 év | 90% |
| 5-9 év | 86% |
| 10-14 év | 77% |
| 15-19 év | 51% |
| 20-24 év | 48% |
Forrás: az ALL európai vizsgálata 0-24 évesek körében [3]. Ebben a vizsgálatban a gyógyultság azt jelenti, hogy a betegek becsült halálozása megegyezik az azonos korú és nemű népesség többi tagjáéval.
Ha idősebb vagy, kérlek, ne tekints az átlagra a sorsodként. Ugyanaz a szó jelöli egy ALL-ben szenvedő gyermek és egy AML-ben szenvedő felnőtt betegségét, az összevont adat pedig egyiküknek sem igazán hasznos. Kérdezd meg hematológusodat, hogyan alakítja az életkorod, fizikai állapotod, egyéb betegségeid és céljaid a kezelési tervedet.

Miért javultak a leukémia túlélési arányai?
Segít tudni, merre tartanak a tendenciák, különösen egy nehéz napon. Az európai adatok javulást mutatnak, egyes típusoknál pedig kifejezetten meredek az emelkedés [2]. A 15-39 évesek ötéves relatív túlélése az ALL esetében 11, az AML esetében 8, a CML esetében pedig 11 százalékponttal emelkedett a 2004-2006-os és a 2010-2014-es követési időszak között [1].
A EUROCARE-6 szerzői a javulást a pontosabb prognózisbecslésnek és az e leukémiák genetikai eltéréseinek jobb megértésén alapuló, kockázathoz igazított terápiának, a célzott kezelések gyakoribb alkalmazásának, valamint a jobb támogató és mentő kezelésnek tulajdonítják [1]. A EUROCARE-5 szerzői szerint az új, hatékonyabb kezelések széles körű alkalmazása valószínűleg a javulás jelentős részét megmagyarázza [2].
Az egyik újabb lehetőség a CAR T-sejt-terápia. A Kymriah a beteg saját T-sejtjeit (a fehérvérsejtek egyik típusát) tartalmazza, amelyeket genetikailag úgy módosítanak, hogy egy CAR nevű fehérjét termeljenek. Ez a daganatsejtek felszínén található CD19 nevű fehérjéhez tud kötődni. Az EU-ban gyermekek és legfeljebb 25 éves fiatal felnőttek B-sejtes ALL-jének kezelésére engedélyezett, ha a daganat nem reagált a korábbi kezelésre, legalább kétszer kiújult, vagy őssejt-transzplantáció után újult ki [4]. A 92 gyermek és fiatal felnőtt részvételével végzett fő vizsgálatban körülbelül 66%-uknál alakult ki teljes válasz a kezelést követő 3 hónapban, ami azt jelenti, hogy nem maradt kimutatható jele a daganatnak, a betegek többségénél azonban súlyos mellékhatások jelentkeznek [4].
A leukémia genetikai eredetű vagy örökletes?
Ha azt írod a keresőbe, hogy „genetikai eredetű-e a leukémia” vagy „örökletes-e a leukémia”, talán a gyermekeidre vagy a saját kockázatodra gondolsz. Nézzük meg ezt lépésről lépésre.
A genetikai és az örökletes közötti különbség
A két szót gyakran úgy használják, mintha ugyanazt jelentenék. Pedig nem. A „genetikai” azt jelenti, hogy a génekkel kapcsolatos. Az „örökletes” azt jelenti, hogy családon belül öröklődik. Leukémia esetén az orvosok a daganatsejtek genetikai eltéréseit vizsgálják a kilátások megítéléséhez és a kezelés kiválasztásához [1]. Ez más kérdés, mint az, hogy halmozódik-e a betegség a családodban.
Mikor számít a családi kórtörténet?
A Cancer Research UK ezt a CLL kapcsán vizsgálja. Tájékoztatójuk szerint egyes CLL-es betegeknél jelen van valamilyen öröklött genetikai eltérés, de a legtöbb CLL-lel élő ember családjában nem fordult elő korábban ez a betegség [5]. Magasabb a kockázatod, ha egy közeli családtagodnak (szülődnek, testvérednek vagy gyermekednek) CLL-je van, de azok többségénél, akiknek a családjában előfordult CLL, nem alakul ki a betegség [5].
A leukémia más típusainál kérdezd meg hematológusodat, hogy a te esetedben számít-e a családi kórtörténet. Ha több közeli rokonodnak is volt vérképzőszervi daganata, említsd meg a kezelőcsapatodnak, és kérdezd meg, indokolt lehet-e genetikai tanácsadás a családod számára.
Mi alakítja az egyéni prognózist?
Ezen a ponton visszanyerhetsz valamennyit az irányításból. A túlélési arány a múlt rögzített adata, de az ellátásodat alakító tényezők egy része még változhat.
Az európai kutatások a leukémia típusát és az életkort [2], valamint a leukémiás sejtek genetikai jellemzőit emelik ki, amelyek alapján az orvosok megítélik a kilátásokat és kiválasztják a kezelést [1]. Az is számíthat, hol kezelnek. Az EUROCARE-5 megállapította, hogy Kelet-Európában alacsonyabb volt a túlélés, mint más régiókban. A szerzők szerint az Európán belül tartósan fennálló különbségek az ellátás minőségének és az új kezelések elérhetőségének eltéréseire utalnak [2].
Egy későbbi EUROCARE-6-elemzés szerint az AML ötéves és tízéves túlélése magasabb volt az egészségügyi kiadások alapján a felső negyedbe tartozó országokban, mint az alsó negyedbe tartozókban [10]. Ez országok közötti összefüggés, nem pedig bizonyíték arra, hogy veled mi fog történni.
Mindez nem mondja meg, hol kezeltessed magad. Arra viszont okot ad, hogy rákérdezz a klinikai vizsgálatokra és a másodvélemény lehetőségére.
| ✓ Tedd | ✗ Ne tedd |
|---|---|
| Kérdezz rá a leukémiád pontos altípusára és genetikai markereire | Ne vonatkoztass a saját esetedre egy minden típust összevonó túlélési adatot |
| Kérdezd meg, megfelelő lehet-e számodra egy klinikai vizsgálat | Ne feltételezd, hogy a régebbi statisztikák a ma elérhető kezeléseket tükrözik |
| Fontold meg, hogy másodvéleményt kérsz egy onkológiai szakcentrumban | Ne tekintsd az internetes fórumokat a kezelőcsapatod helyettesítőjének |
| Mondd el a kezelőcsapatodnak, ha a családodban halmozottan fordultak elő vérképzőszervi daganatok | Ne titkold el a tüneteidet vagy az aggodalmaidat azért, hogy „könnyű esetnek” tűnj |
Az előrehaladott vérképzőszervi daganatok tüneteinek megértése
Lehet, hogy a „vérképzőszervi daganat végső stádiumának tünetei” vagy a „3. stádiumú vérrák” kifejezésre keresve jutottál ide. Szeretnék tapintatosan beszélni erről, mert egy ilyen keresés mögött félelem is állhat.
Először néhány szó a stádiumokról. A CLL esetében a Cancer Research UK két stádiumbeosztást ismertet: a Binet-rendszert, amely A, B és C stádiumot, valamint a Rai-rendszert, amely 0-4. stádiumot különít el [11]. A CML esetében az orvosok stádiumok helyett fázisokat használnak, és a besorolási rendszertől függ, hogy kettőt (krónikus és blasztos) vagy hármat (krónikus, akcelerált és blasztos) különböztetnek meg [12]. A „3. stádiumú vérrák” tehát nem egyetlen állapotot jelöl, és az egyik típus „végső stádiumának” tünetlistája nem feltétlenül érvényes egy másikra. Kérdezd meg a hematológusodat, hogyan sorolják be a te betegségtípusodat.
Az NHS az akut mieloid leukémia fő tüneteiként a következőket sorolja fel [8]:
- nagyfokú fáradtság vagy gyengeség
- a megszokottnál sápadtabb bőr
- légszomj
- könnyen vagy ok nélkül kialakuló vérzés, illetve véraláfutás
- gyakori megbetegedés, vagy a szokásosnál lassabb felépülés a betegségekből
- magas láz
- csont- vagy ízületi fájdalom
- duzzadt has
- megnagyobbodott nyirokcsomók
De kérlek, ne vonatkoztasd automatikusan magadra ezeket a tüneteket, és ne következtess rögtön a legrosszabbra. Az NHS szerint ezek igen gyakori tünetek, sokféle állapot okozhatja őket, és a jelenlétük nem jelenti biztosan azt, hogy AML-ed van [8]. Csak a saját kezelőcsapatod tudja megmondani a leukémiával kapcsolatos vérvizsgálati eredményeid és más leleteid alapján, hogy valójában hol tartasz.
Ha ijesztő tüneteket tapasztalsz, hívd fel a kezelőcsapatodat. Ez nem olyan ítélet, amellyel ma este egyedül kell szembenézned. Ha olyan valakit ápolsz, akinek előrehaladott a betegsége, kérdezd meg a kezelőcsapatát, mire számíthattok, és kit hívhattok a nap bármely órájában.
Együtt élni a bizonytalansággal
Ehhez a köztes állapothoz senki sem ad használati útmutatót. Nem vagy gyógyult, de krízisben sem vagy: vársz, figyeled a vérképedet, és a képalkotó vizsgálatok között éled az életed. Ez a bizonytalanság önmagában is megterhelő. Ha napról napra változnak az érzéseid, a daganatos diagnózis érzelmi szakaszairól szóló útmutatónk segít megérteni, mire számíthatsz.
Szűkítsd a távlatot: ahelyett, hogy a következő öt évet próbálnád megjósolni, összpontosíts a következő döntésre, legyen szó az aktuális kezelési ciklusról, képalkotó vizsgálatról vagy erről a hétről. Támaszkodj másokra: adj a barátaidnak és a családodnak konkrét feladatot, például kérd meg őket, hogy vigyenek el kemoterápiára, vagy hozzanak ételt csütörtökön. Egy támogató csoportban olyanokkal találkozhatsz, akik hasonlón mennek keresztül.
Mások történetei is segíthetnek. Kyriakosnál 13 évesen diagnosztizáltak leukémiát, és a Kyriakos Stenos: Felfedezni a világot és teljes életet élni című történetben elmondja, hogy a humor fontos szerepet játszik a mindennapjaiban. Ameliánál 4 évesen diagnosztizáltak ALL-t. Az Amelia Deane: Színekkel teli életet alkotni című történetben arról mesél, hogy a családja és minden kreatív dolog, például a művészet, a zene és a filmek segítették át a kezelésen. Ha segít elképzelni, milyen lehet az élet a kezelés után, ez az útmutató arról, mit jelent daganatos betegséget túlélőnek lenni megnyugtató kiindulópont lehet.
Próbáld korlátozni az internetes keresgélést. Ha éjfélkor újra és újra túlélési statisztikákat olvasol, az tovább mélyítheti a félelmedet. Tedd le a telefont. A számok holnap is ott lesznek, amikor már kevésbé maradsz egyedül velük.

Kérdések a hematológusodhoz a prognózisodról
Az internetes statisztikák csak egy bizonyos pontig segítenek. Az általános leukémiatúlélési arányoktól a saját valós kilátásaidig a hematológusod rendelőjén át vezet az út. Vidd magaddal ezt a listát a következő konzultációra:
- Pontosan milyen altípusú leukémiám van?
- Milyen genetikai vagy kromoszóma-eltérések jellemzik a betegségemet, és mit jelentenek ezek a prognózisom szempontjából?
- A közzétett túlélési statisztikák mennyiben vonatkoznak, illetve nem vonatkoznak az én konkrét helyzetemre?
- Mit árul majd el az első kezelési ciklusra adott válaszom?
- Részt vehetek valamilyen klinikai vizsgálatban?
- Érdemes lenne másodvéleményt kérnem, és tud segíteni ennek megszervezésében?
Írd le a válaszokat, vagy vigyél magaddal valakit, aki jegyzetel. A Journal of the Royal Society of Medicine folyóiratban 2003-ban megjelent áttekintés szerint az egészségügyi szakemberek által átadott orvosi információk 40-80%-át azonnal elfelejtjük [13].
Gyakran ismételt kérdések
Gyógyítható a leukémia?
Ez a típustól és az életkortól függ. Egy európai ALL-vizsgálatban a 2000-es évek elején diagnosztizált, 1-4 éves gyermekek becslések szerint 90%-a meggyógyult. Ez azt jelenti, hogy becsült halálozásuk megegyezik az azonos korú és nemű népesség többi tagjáéval [3]. A krónikus fázisú CML esetében a European LeukemiaNet ajánlásai szerint ma már a legtöbb beteg várható élettartama normális [7]. Más típusoknál kérdezd meg a hematológusodat, mit jelenthet számodra a gyógyulás vagy a tartós remisszió.
Melyik leukémiatípus a legsúlyosabb?
Az európai felnőttadatokban a vizsgált csoportok közül az AML (az APL kivételével) ötéves túlélése volt a legalacsonyabb: a 2006-2008 között diagnosztizáltaknál 14,8%, míg a külön vizsgált APL esetében 61,9% volt [2].
Lehet hosszú életet élni leukémia után?
Egyesek számára igen. A European LeukemiaNet ajánlásai szerint a krónikus fázisú CML-ben szenvedő betegek többségének ma már normális a várható élettartama [7]. A Cancer Research UK szerint a CLL általában nagyon lassan alakul ki [6], és az aktív megfigyelés alatt állók egy részének soha nincs szüksége kezelésre [9].
Mennyire pontosak a leukémia túlélési arányai?
Csoportokat írnak le, nem egyéneket. A népességalapú becslések az adott nyilvántartás által lefedett népességben egy bizonyos daganatos betegségben szenvedő összes beteg túlélését tükrözik. Az európai nyilvántartások nem gyűjtenek szisztematikusan molekuláris adatokat vagy információt a betegek által kapott kezelésekről [1]. Emellett korábbi diagnózisokon alapulnak: a cikk legfrissebb európai adatai a legkésőbb 2013-ban diagnosztizált betegekre vonatkoznak [1].
Öröklődik a leukémia?
A CLL esetében többnyire nem. A Cancer Research UK szerint a CLL-ben szenvedők többségének családjában korábban nem fordult elő ez a betegség, bár a kockázat magasabb, ha egy közeli hozzátartozónak CLL-je van [5]. Más típusokról kérdezd a hematológusodat.
A képernyőn látható szám nem a te történeted
Emlékezz, honnan indultunk: egy nehéz héten, félelemmel telve kerested a leukémia túlélési arányát. A számok a múlt átlagai. A betegséged típusa, az életkorod és a saját vizsgálati eredményeid többet mondanak, mint bármely összevont adat.
A következő lépésed tehát ez legyen, és ez csak egy kis lépés. Írd le a kérdéseidet, vidd el őket a hematológusodhoz, és ez a beszélgetés határozza meg a kilátásaidat: egy valódi orvossal folytatott beszélgetés, aki ismeri a te konkrét esetedet. Ne egy statisztika. Ne egy keresési találat. Egy százalék egy sokaságot ír le. Téged soha nem is írhatott volna le.
Hivatkozások
[1] Trama, A., Geerdes, E. E., Demuru, E., De Angelis, R., Karim-Kos, H. E., Troussard, X., Bennett, D., Marcos-Gragera, R., Kuehni, C. E., Liu, H., Bernasconi, A., Vener, C., Guevara, M., Zwaan, C. M., Mayer-da-Silva, A., Paapsi, K., Ragusa, R., Smith, O. P., & EUROCARE-6 munkacsoport. (2025). A 2000-2013 között rosszindulatú hematológiai betegséggel diagnosztizált európai gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek túlélése: az EUROCARE-6 populációalapú vizsgálat eredményei. European Journal of Cancer, 222, 115336. számú közlemény. https://doi.org/10.1016/j.ejca.2025.115336
[2] Sant, M., Minicozzi, P., Mounier, M., Anderson, L. A., Brenner, H., Holleczek, B., Marcos-Gragera, R., Maynadié, M., Monnereau, A., Osca-Gelis, G., Visser, O., De Angelis, R., & EUROCARE-5 munkacsoport. (2014). A rosszindulatú hematológiai betegségek túlélése Európában 1997 és 2008 között, régió és életkor szerint: az EUROCARE-5 populációalapú vizsgálat eredményei. The Lancet Oncology, 15(9), 931-942. https://doi.org/10.1016/S1470-2045(14)70282-7
[3] Gatta, G., Rossi, S., Foschi, R., Trama, A., Marcos-Gragera, R., Pastore, G., Peris-Bonet, R., Stiller, C., Capocaccia, R., & EUROCARE munkacsoport. (2013). Az 1982 és 2002 között akut limfoblasztos leukémiával diagnosztizált európai gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek túlélési és gyógyulási tendenciái. Haematologica, 98(5), 744-752. https://doi.org/10.3324/haematol.2012.071597
[4] Európai Gyógyszerügynökség. (2026. szeptember 1.). Kymriah. Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/kymriah
[5] Cancer Research UK. (2024. augusztus 30.). A krónikus limfocitás leukémia (CLL) kockázati tényezői és okai. Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/chronic-lymphocytic-leukaemia-cll/risks-causes
[6] Cancer Research UK. (2024. szeptember 25.). Krónikus limfocitás leukémia (CLL). Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/chronic-lymphocytic-leukaemia-cll
[7] Hochhaus, A., Baccarani, M., Silver, R. T., Schiffer, C., Apperley, J. F., Cervantes, F., Clark, R. E., Cortes, J. E., Deininger, M. W., Guilhot, F., Hjorth-Hansen, H., Hughes, T. P., Janssen, J. J. W. M., Kantarjian, H. M., Kim, D. W., Larson, R. A., Lipton, J. H., Mahon, F. X., Mayer, J., . . . Hehlmann, R. (2020). A European LeukemiaNet 2020-as ajánlásai a krónikus mieloid leukémia kezelésére. Leukemia, 34(4), 966-984. https://doi.org/10.1038/s41375-020-0776-2
[8] NHS. (2026. szeptember 9.). Az akut mieloid leukémia tünetei. Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.nhs.uk/conditions/acute-myeloid-leukaemia/symptoms/
[9] Cancer Research UK. (2024. július 18.). Megfigyelés és várakozás. Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/treatment/watch-and-wait
[10] Vener, C., Lillini, R., De Angelis, R., Bonfarnuzzo, S., Poirel, H. A., Trama, A., Visser, O., Troussard, X., Marcos-Gragera, R., Maynadié, M., Demuru, E., Di Benedetto, C., Johannesen, T. B., Solans, M., Paapsi, K., Guevara, M., Mousavi, S. M., Blum, M., Von Moos, R., . . . EUROCARE-6 munkacsoport. (2025). A mieloid daganatos betegségek hosszú távú túlélése és a nemzeti egészségügyi kiadások: az EUROCARE-6 retrospektív, populációalapú vizsgálata. European Journal of Cancer, 220, 115231. számú közlemény. https://doi.org/10.1016/j.ejca.2025.115231
[11] Cancer Research UK. (2024. szeptember 6.). A krónikus limfocitás leukémia (CLL) stádiumbeosztása. Hozzáférés: 2026. november 15., https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/chronic-lymphocytic-leukaemia-cll/staging
[12] Cancer Research UK. (2025. június 12.). A krónikus mieloid leukémia (CML) stádiumai (fázisai). Hozzáférés: 2026. november 15., https://cancerresearchuk.org/about-cancer/chronic-myeloid-leukaemia-cml/stages
[13] Kessels, R. P. C. (2003). A betegek orvosi információkra való emlékezete. Journal of the Royal Society of Medicine, 96(5), 219-222. https://doi.org/10.1177/014107680309600504
Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű támogatást nyújt, és nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Orvosi döntéseihez mindig kérje ki egészségügyi szakembere véleményét.

Ez a tartalom a YARN projekt keretében készült, amelyet az EU4Health program társfinanszírozott a 2025-2028 időszakban (támogatási megállapodás száma: 101219053).
