Skip to main content
MCED-tesztek: mit jelent a többféle rák korai felismerése, és miben különböznek ezek a tesztek?
TudományMindenCikkYARN

MCED-tesztek: mit jelent a többféle rák korai felismerése, és miben különböznek ezek a tesztek?

Az MCED-tesztek célja, hogy egyetlen vérvételből többféle rákra utaló jeleket mutassanak ki. Útmutatónk bemutatja működésüket, a Galleri, a CancerSEEK és a Cancerguard közötti különbségeket, valamint azt, mit jelent számodra a pozitív eredmény.

EllenőrizteŠarūnas Narbutas
Közzétéve:
Frissítve:

A legfontosabb tudnivalók

  • Az MCED (többféle rák korai felismerésére szolgáló) tesztek olyan vérvizsgálatok, amelyek egyetlen mintából többféle rákra utaló jelet igyekeznek kimutatni [1]. Egy vizsgálati kategóriát jelölnek, nem egyetlen terméket.
  • Valószínűleg a Galleri tesztről hallottál már, de nem ez az egyetlen ilyen vizsgálat. A CancerSEEK tesztet egy 2018-as kutatási közleményben ismertették [2]. A Cancerguard az Egyesült Államokban laboratórium által kifejlesztett tesztként érhető el [3].
  • Ezek a tesztek a rendszeres szűrővizsgálatok kiegészítésére szolgálnak, nem azok helyettesítésére [4][5].
  • Az NHS-Galleri vizsgálatban, amelyben Angliában 142 250, 50–77 éves embert követtek nyomon, a teszt nem csökkentette a III. és IV. stádiumú rákos megbetegedések együttes előfordulását a 12 előre meghatározott ráktípus esetében [1][6]. A tesztre meghívott csoportban kevesebb IV. stádiumú rákot diagnosztizáltak, de hosszabb utánkövetés szükséges annak megállapításához, hogy ez jobb egészségi kimenetellel jár-e [1].
  • A pozitív eredmény nem diagnózis [4][5]. Ebben a vizsgálatban az 1801 pozitív eredményből 937 esetben (52%) igazolódott rák [6].
  • Az EU-ban az ilyen teszteknek CE-jelöléssel kell rendelkezniük, kivéve, ha mentesség vonatkozik rájuk, például egészségügyi intézmény által saját használatra előállított teszteknél [7]. 2026 májusáig egyetlen ország sem vezetett be többféle rák kimutatására szolgáló tesztet szervezett szűrőprogramba [8].

Azt hallottad: „több mint 50 ráktípus szűrése”. Íme, mit jelent ez valójában.

Képzeld el, hogy e-mailt kapsz a munkáltatódtól, amelyben olyan vérvizsgálatot kínál, amellyel állításuk szerint „több mint 50 ráktípus szűrhető”. Az első kérdésed valószínűleg ugyanaz, mint a legtöbb emberé: ez tényleg működik, vagy átverés? Ez a kérdés szinte minden beszélgetésben ott húzódik az MCED-tesztekről, vagyis a többféle rák korai felismerésére szolgáló vizsgálatokról. A technológia valós. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy életeket ment-e [1][6].

Lassítsunk tehát, és nézzük meg a teljes képet: mit jelent a többféle rák korai felismerése, miben különböznek a vezető tesztek, hogyan egészítik ki a már igénybe vett szűréseket, és mi az, amit még senki sem tud. Nem szeretnék sem tesztet eladni neked, sem elriasztani tőle. Ezek azok a tudnivalók, amelyeket egy tájékozott baráttól várnál, mielőtt pénzt költesz rá.

Mit jelent az MCED?

Az MCED a többféle rák korai felismerésének angol rövidítése. Az elképzelést könnyű megfogalmazni, de nehéz megvalósítani: egyetlen vérvétellel többféle rákra utaló jeleket keresni tünetmentes emberekben [4].

Ezek a tesztek a rák nyomait keresik a vérben. A teszttől függően ezek lehetnek DNS-elváltozások, metilációs mintázatok (a DNS kémiai módosulásai), DNS-fragmentációs mintázatok, fehérjeszintek vagy antitestek [4]. Ha a laboratórium rákra utaló mintázatot talál, „daganatos jelzést” jelent [1][9].

A teszt nem úgy vizsgálja át az egész testedet, mint egy képalkotó vizsgálat. A véredben keres árulkodó jeleket.

Az életkor számít. A nagyszabású angliai NHS-Galleri vizsgálatba 50–77 éves embereket vontak be [1]. A bizonyítékok erre a csoportra vonatkoznak.

MCED és MCD: miért találkozhatsz mindkét kifejezéssel?

Ha utánanézel a témának, egy másik rövidítéssel is találkozol: MCD, vagyis többféle rák felismerése. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) ezt a kifejezést használja, míg egyes kutatók és vállalatok az MCED-t részesítik előnyben [4]. Mindkettő ugyanazt a teszttípust jelöli, amely tünetmentes emberekben igyekszik felismerni a rákot [4].

Egy megjegyzés az NCI-ről: amerikai szervezetről van szó, így ahol rá hivatkozom, az útmutatás amerikai forrásból származik, és az európai ajánlások részleteikben eltérhetnek. Ha az egyik kifejezésre kerestél, és egy olyan oldalra jutottál, amely a másikat használja, jó helyen jársz.

Olvassa el ezt is · TudományA Galleri-teszt érthetően: kinek ajánlott, hogyan működik, és mit jelentenek az eredmények?A Galleri több mint 50 daganattípus közös jelét keresi egyetlen vérmintában. Útmutatónk bemutatja a teszt működését, az angliai NHS-vizsgálat eredményeit, a pozitív lelet jelentését és az orvosnak felteendő kérdéseket.

Miben különböznek az MCED-tesztek a hagyományos rákszűrésektől?

Gondolj a már ismert szűrővizsgálatokra. Az EU rákszűrési ajánlása a következőket mondja három ráktípusról:

  • Emlőrák: mammográfia 50–69 éves nőknek, a korhatár javasolt kiterjesztésével 45–74 évre [10].
  • Méhnyakrák: HPV-vizsgálat 30–65 éves nőknek [10].
  • Vastag- és végbélrák: FIT nevű székletvizsgálat 50–74 éveseknek, pozitív eredmény esetén kolonoszkópiával történő kivizsgálással [10].

E vizsgálatok mindegyike egyetlen ráktípus felismerésére szolgál. A tüdő-, prosztata- és gyomorrák esetében az ajánlás kevésbé messzemenő. További kutatások alapján arra kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az alacsony dózisú CT alkalmazását a tüdőrák szempontjából nagy kockázatú embereknél, az MRI-vel kiegészített szervezett PSA-szűrést a prosztatarák esetében, valamint a Helicobacter pylori szűrési és tesztelési stratégiáit azokban az országokban és régiókban, ahol magas a gyomorrák előfordulása és az abból eredő halálozás [10].

Az MCED megfordítja ezt a megközelítést. Ahelyett, hogy egyetlen ráktípusra összpontosítana, széles körben keres: egy minta, sokféle rák [1]. Éppen ez a széles lefedettség teszi vonzóvá.

Miért fontos a széles lefedettség? Az NCI szerint a rákos halálesetek több mint felét olyan ráktípusok okozzák, amelyekre nincs ajánlott szűrővizsgálat, köztük olyan különösen magas halálozású betegségek, mint a petefészek- és a hasnyálmirigyrák [4]. Ez amerikai szervezet megállapítása, ezért az amerikai helyzet leírásaként érdemes értelmezni, de a hiány Európában is látható: a hasnyálmirigy- és petefészekrák nem szerepel a Bizottság szűrési ajánlásának összefoglalójában megnevezett ráktípusok között [10]. Egy teszt, amely e daganatoknak akár csak egy részét korábban jelezné, valódi hiányt pótolna.

A kompromisszum egyszerűen megfogalmazható. Egyetlen ráktípusra kifejlesztett tesztnek csak annál az egy betegségnél kell jól teljesítenie. A többféle rák keresésére szolgáló tesztnek egyetlen mintából több területet kell lefednie, és egyik sem szűr minden ráktípusra [4].

Mit árulhatnak el az MCED-tesztek, és mit nem?

Az MCED-teszt szűrővizsgálat. Nem állít fel diagnózist. Ez a legfontosabb különbség, amelyet meg kell értened, mielőtt elvégeztetsz egyet.

A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a teszt olyan jelet észlelt, amely rákra utalhat, ezért további vizsgálatokra van szükség [4]. Ez nem végleges ítélet. A negatív eredmény megnyugtató, de nem igazolja, hogy biztosan egészséges vagy, mert ezek a tesztek sem mutatnak ki minden rákot: az NHS-Galleri vizsgálatban a rákos betegek körülbelül egyharmadának lett pozitív az eredménye [9]. Ha új csomót vagy nem múló tünetet észlelsz, a negatív MCED-eredmény nem ok a várakozásra.

Így alkalmazhatod ezt a gyakorlatban.

✓ Tedd✗ Ne tedd
Járj el az ajánlott hagyományos szűrővizsgálatokra az előírt időközönkéntNe tekintsd az MCED-tesztet a mammográfia, a vastagbélszűrés vagy a méhnyakszűrés helyettesítőjének
Minden eredményt beszélj meg az orvosoddal, mielőtt lépnélNe feltételezd, hogy a pozitív eredmény azt jelenti, hogy rákod van
Mérlegeld a teszt és az azt követő kivizsgálás költségeit, mielőtt megrendelnédNe hagyj figyelmen kívül aggasztó tünetet pusztán azért, mert egy teszt negatív lett
Kérdezd meg, pontosan mely ráktípusokat célozza a tesztNe várd tőle, hogy mindent felismerjen

A vezető MCED-tesztek összehasonlítása

Érdemes egymás mellett megvizsgálni a teszteket, mert ha látjuk, hogy többféle módszert alkalmaznak, az egész terület érthetőbbé válik.

Ezek a tesztek nem mind ugyanúgy működnek, és nem is ugyanazokat a daganattípusokat keresik [4]. A különbségek ismerete segít jobb kérdéseket feltenni, ha ilyen vizsgálatot fontolgatsz.

Galleri (GRAIL)

A Galleri tesztet a GRAIL készíti, ezért GRAIL-teszt néven is találkozhatsz vele [11]. Valószínűleg erről hallottál már. A vérben keringő DNS mintázatait keresi, és ha daganatra utaló jelet észlel, megbecsüli, hogy a jel nagy valószínűséggel melyik testrészből származik [1].

A GRAIL szerint a teszt legalább 50 daganattípus szűrésére alkalmas [11]. Egy 2021-es validációs vizsgálatban, amelynek szerzői között a GRAIL-hez kötődő kutatók is szerepelnek, több mint 50 daganattípus esetében mutattak ki daganatra utaló jeleket [12]. Ugyanez a vizsgálat azt találta, hogy a teszt az I. stádiumú daganatok 16,8%-át, a IV. stádiumúaknak pedig 90,1%-át ismerte fel (ez a teszt érzékenysége az egyes stádiumokban), vagyis sokkal jobban észlelte az előrehaladott daganatokat, mint a koraiakat [12].

A GRAIL saját, betegeknek szóló weboldala szerint az ott található információk kizárólag az Egyesült Államokban élőknek szólnak [11]. Angliában a Gallerit az NHS-Galleri vizsgálatban tesztelték [1]. Ha a lakóhelyeden valaki Galleri-vizsgálatot kínál, kérdezd meg, milyen szabályozási eljárás alapján érhető el (erről alább bővebben is lesz szó). Ha közelebbről megismernéd ezt a tesztet, A Galleri teszt érthetően: kinek szól, hogyan működik, és mit jelentenek az eredmények? című útmutatónk bemutatja, kiknek szánják, és hogyan értelmezhető az eredménye.

CancerSEEK és Cancerguard

A Galleri nem az egyetlen megközelítés. A Science folyóiratban 2018-ban megjelent tanulmány a CancerSEEK nevű tesztet ismertette, amely kétféle jelet egyesít: a keringő fehérjék szintjét és a sejtmentes DNS mutációit [2]. A kutatók 1005 olyan emberen tesztelték, akiknél klinikailag már kimutatták a petefészek, a máj, a gyomor, a hasnyálmirigy, a nyelőcső, a vastag- vagy végbél, a tüdő vagy az emlő áttét nélküli rosszindulatú daganatát; a 812 egészséges kontrollszemély közül pedig mindössze 7 kapott pozitív eredményt [2]. Ezeket a daganatokat klinikailag már felismerték, tehát ez ismert daganatos betegségben szenvedőkön végzett kutatás volt, nem szűrővizsgálat [2].

A Cancerguard az Exact Sciences terméke. A vállalat laboratóriumban kifejlesztett tesztként vezette be az Egyesült Államokban [3]. Állítása szerint a teszt több mint 50 daganattípust és altípust képes kimutatni [3].

A tanulság nem az, hogy az egyik módszer jobb a másiknál. Minden teszt a daganatok egy meghatározott csoportját keresi, és egyik sem szűr minden típust [4]. A „többféle daganat” nem jelenti azt, hogy „minden daganat”.

A tesztek összevetése

TesztMit vizsgál?Mely daganatokat célozza?Hol tart jelenleg?
Galleri (GRAIL)A vérben keringő DNS mintázatait [1]Több mint 50 daganattípust egy 2021-es validációs vizsgálatban [12]Angliában az NHS-Galleri vizsgálatban tesztelték [1]; a gyártó betegeknek szóló oldala az amerikai közönségnek készült [11]
CancerSEEKKeringő fehérjéket és a sejtmentes DNS mutációit [2]Nyolc gyakori daganattípust a 2018-as vizsgálatban [2]Egy 2018-as kutatási tanulmányban ismertették [2]
Cancerguard (Exact Sciences)A vállalat szerint a biomarkerek több csoportját [3]A vállalat szerint több mint 50 daganattípust és altípust [3]Laboratóriumban kifejlesztett tesztként vezették be az Egyesült Államokban [3]

Egy fontos megjegyzés a táblázathoz: ezek a részletek az új vizsgálati adatok megjelenésével és a vállalatok termékfrissítéseivel változnak. Tekintsd pillanatképnek, és mielőtt bármelyik információra támaszkodnál, ellenőrizd az aktuális részleteket a teszt gyártójánál vagy az orvosodnál.

30.2 MCED

Vérvizsgálatok meghatározott daganatokra (emlő- és hasnyálmirigyrák)

Van egy másik kategória is, amelyet érdemes elkülöníteni az MCED-től: azok a vérvizsgálatok, amelyeket nem több, hanem egyetlen daganattípus keresésére fejlesztettek ki.

Itt más a logika. Az egyetlen betegségre irányuló tesztnek csak annak az egy betegségnek a felismerésében kell jónak lennie.

Vérvizsgálatok az emlőrák szűrésére

Egy emlőrákszűrő vérvizsgálat úgy hangzik, mintha kiválthatná a mammográfiát, amelyért senki sem rajong. Szűrésre azonban az uniós ajánlás a mammográfiát nevezi meg az 50–69 éves nők számára, a korhatárok 45–74 évre történő kiterjesztését javasolva [10]. Ha mammográfiára hívnak, menj el. Ha egy klinika vagy weboldal ehelyett vérvizsgálatot kínál, kérdezd meg, milyen bizonyítékok támasztják alá, és ajánlja-e bármely szűrési irányelv.

Vérvizsgálatok a hasnyálmirigyrák szűrésére

A hasnyálmirigyrák jól mutatja, miért szeretnének az emberek ilyen teszteket. Az NCI azon igen magas halálozású daganatok közé sorolja, amelyekre nincs ajánlott szűrővizsgálat [4]. Egy megbízható, hasnyálmirigyrákot szűrő vérvizsgálatnak óriási jelentősége lenne. De ha ma valaki ilyet kínál, kérdezd meg, milyen bizonyítékokon alapul, és mi történik pozitív eredmény után.

MCED-tesztek vagy bevett szűrővizsgálatok: melyik az elsődleges?

Ha csak egyetlen üzenetet viszel magaddal ebből a cikkből, ez legyen az: azoknál a daganatoknál, amelyekre már létezik ajánlott szűrővizsgálat, továbbra is az az elsődleges. Az NCI szerint a bevett szűrővizsgálatok attól függetlenül ajánlottak, hogy részt veszel-e MCED-vizsgálaton [4]. A Cancer Research UK tesztről szóló oldala arra kéri az embereket, hogy meghívás esetén fontolják meg a szűrésen való részvételt, függetlenül attól, hogy részt vesznek-e a kutatásban [5].

Az EU-ban ezek a vizsgálatok a mammográfia, a HPV-teszt és a FIT, míg a tüdő-, prosztata- és gyomorrákszűrés lehetőségeit még vizsgálják [10]. Így továbbra is a bevett szűrés marad a fő eszközöd, az MCED-teszt pedig, ha mellette döntesz, ezt kiegészíti, nem helyettesíti. Ha nem tudod biztosan, mely szűrések esedékesek számodra, a Milyen rákszűréseken érdemes részt venned? Gyakorlati útmutató életkor, nem és kockázat szerint című útmutatónk részletesebben ismerteti őket.

Gondolj rá úgy, mint egy szélesebb hálóra a már kivetett, célzott hálók alatt. Továbbra is az előírt időközönként veszel részt mammográfián és vastagbélszűrésen. Az MCED-teszt arra szolgálhat, hogy esetleg olyan daganatokat is felismerjen, amelyekre egyáltalán nincs szűrés.

Ez szól az MCED-tesztek mellett: nem azt helyettesítik, ami működik, hanem olyan daganatokra terjesztik ki a felismerést, amelyeknél ma nincs szűrési lehetőségünk. Hogy beváltják-e ezt az ígéretet, éppen azt kutatják az olyan vizsgálatok, mint az NHS-Galleri.

Mi történik, ha az MCED-teszted pozitív?

Ez az a helyzet, amelyre az emberek nem gondolnak addig, amíg bele nem kerülnek, és ez az a rész, amelyről leginkább szeretném, ha egy barátom előre végigbeszélné velem. A pozitív eredmény elindít egy folyamatot. Nem lezárja azt.

A további kivizsgálás menete lépésről lépésre

  • Az eredményed daganatra utaló jelet mutat. A Galleri azt is megbecsüli, melyik testrészből származik a jel a legnagyobb valószínűséggel [1].
  • Az orvosod további vizsgálatokat szervez, például képalkotó vizsgálatot, szöveti biopsziát vagy bizonyos esetekben műtétet [4].
  • Ezek a vizsgálatok mutatják meg, hogy jelen van-e daganat. A válaszhoz időre és több vizsgálatra is szükség lehet [4].

A pozitív eredmény korántsem jelent biztos diagnózist. Az NHS-Galleri vizsgálatban a három szűrési kör során kapott 1801 pozitív eredmény közül 937 esetben (52%) igazolódott daganat [6]. Kétszáz tesztből kevesebb mint egy adott téves riasztást [1]. Ennek ellenére a pozitív eredmények körülbelül feléhez nem társult daganatos diagnózis [6]. A téves riasztás sem következmények nélküli: az NCI a lehetséges ártalmak között említi a szorongást, az időráfordítást és a költségeket, valamint a további beavatkozások kockázatait [4].

Mindez nem teszi haszontalanná a teszteket. A pozitív eredmény egy kérdésfelvetés kezdete, nem maga a válasz, és jó ezt már azelőtt tudni, hogy megérkezik a postaládádba.

A szabályozási és biztosítási környezet

Beszéljünk a szabályokról és arról, hogy ki fizet, mert ezek körül sok a bizonytalanság.

Az EU-ban az emberi testből származó mintákat, például vért vizsgáló teszteket az IVDR néven ismert (EU) 2017/746 rendelet in vitro diagnosztikai eszközként szabályozza [13]. Az ilyen eszköznek CE-jelöléssel kell rendelkeznie, vagy egészségügyi intézményen belül kell készülnie az 5. cikk (5) bekezdése alapján, vagy teljesítőképesség-vizsgálatban kell használni, vagy az illetékes hatóságnak kivételesen mentességet kell engedélyeznie a CE-jelölés alól [7]. A tagállamok az intézményen belül gyártott eszközök előállítását és használatát is korlátozhatják, így országonként eltérhet, mi megengedett [7].

Mit jelent ez az Ön számára? Kérdezze meg a többféle daganat kimutatására szolgáló vérvizsgálatot kínáló klinikát vagy céget, hogy a tesztjük melyik fenti lehetőség alapján alkalmazható, és kérjen erről írásos tájékoztatást.

Aztán ott vannak a költségek. 2026 májusáig egyetlen ország sem vezetett be MCED-tesztet szervezett szűrőprogramba [8]. Ha egy klinika ilyen új daganatszűrő vizsgálatot kínál, kérje el írásban a teljes árat, beleértve a pozitív eredményt követő további vizsgálatokat is, és kérdezze meg biztosítóját, hogy a költségek bármely részét fedezi-e.

Mit tudtunk meg most az NHS-Galleri vizsgálatból?

Angliában most közölték egy MCED-teszt nagyszabású, randomizált vizsgálatának eredményeit [1]. Peter Sasieni, a Queen Mary University of London daganatepidemiológia-professzora szerint ez az első olyan randomizált, kontrollált vizsgálat a világon, amely ekkora léptékben értékelt MCED-vérvizsgálatot [1]. Az NHS-Galleri vizsgálatba 142 250, 50–77 éves embert vontak be, akiket véletlenszerűen vagy egy beavatkozási csoportba soroltak, ahol a vérüket Galleri-teszttel vizsgálták, vagy egy kontrollcsoportba, amely a szokásos NHS-ellátást kapta [1]. A résztvevőket három, évente ismételt szűrési körben hívták vérvételre [1]. Az eredmények 2026 szeptemberében jelentek meg a New England Journal of Medicine és a Nature Medicine folyóiratokban [1].

A legfontosabb eredmény: a kitűzött célt nem sikerült elérni. A vizsgálat nem teljesítette elsődleges célját, vagyis a III. és IV. stádiumú daganatok együttes számának csökkentését 12 előre meghatározott daganattípus esetében [1]. A részletek azonban vegyesebb képet mutatnak. Azok között, akiknek felajánlották a tesztet, kevesebb IV. stádiumú, de több III. stádiumú daganatot diagnosztizáltak, és a két változás kiegyenlítette egymást [6]. Több daganatot fedeztek fel I. és II. stádiumban, és kevesebbet diagnosztizáltak sürgősségi osztályon (A&E) tett látogatást követően [1].

A kutatók szerint hosszabb utánkövetés szükséges annak megállapításához, hogyan alakulnak ezek a különbségek, és javítják-e a betegek kilátásait [1]. A vizsgálat statisztikai ereje arra sem volt elegendő, hogy kimutassa, csökkenti-e a teszt a daganatos halálozást [6].

A pontosságot illetően minden szűrési körben körülbelül száz vizsgált emberből egy kapott pozitív eredményt [1]. A teszt specificitása – vagyis hogy milyen megbízhatóan ad negatív eredményt, ha nincs jelen daganat – körülbelül 99,5–99,6% volt [1]. Ahogy fentebb is említettük, a daganatos betegek körülbelül egyharmada kapott pozitív eredményt [9].

Még egy fontos tudnivaló: a vizsgálatot a Galleri mögött álló vállalat, a GRAIL finanszírozta [1][6]. Az NHS és más egészségügyi szervezetek figyelembe veszik majd ezeket a bizonyítékokat, amikor értékelik a többféle daganat korai felismerését célzó vizsgálatok lehetséges jövőbeli szerepét [1].

Mire érdemes figyelni a következő években?

Őszintén beszélek a nyitott kérdésekről. Ezen a területen a tudományos kutatás még nem zárult le, és bármelyik irányban magabiztos választ adni azt jelentené, hogy elébe megyünk a bizonyítékoknak.

A legnagyobb kérdés az, hogy ha ezekkel a tesztekkel korábban találják meg a daganatot, akkor kevesebben halnak-e meg miatta. A brit Nemzeti Szűrési Bizottság állásfoglalásai a University of Warwick közleményének ismertetése szerint azt hangsúlyozzák, hogy az előnyökre utaló korai jelek, például a késői stádiumú diagnózisok számának csökkenése, nem helyettesíthetik a halálozást mint a szűrőprogram eredményességének mércéjét [8]. A közlemény arra az aggályra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a tesztek inkább az agresszívebb daganatokat mutathatják ki, ami a késői stádiumú diagnózisok számának csökkenése révén előnyösnek tüntethet fel egy programot anélkül, hogy a halálozás hasonló mértékben csökkenne [8].

Emellett további kérdések is sorakoznak. Milyen gyakran érdemes tesztelni? Kinek származik belőle a legtöbb előnye, és kinek okoz csupán felesleges riadalmat? Mi a helyes lépés, ha az eredmény nem egyértelmű? Magát az NHS-Galleri vizsgálatot sem a különböző szűrési időközök értékelésére tervezték [6]. További elemzéseket terveznek, köztük hosszabb távú utánkövetést is [1].

Érdemes figyelemmel kísérni ezeket az eredményeket. Sokkal többet mondanak majd, mint bármely reklám.

30. 3 MCED

Beszéljen orvosával az MCED-vizsgálatról

Az MCED-teszt elvégzéséről szóló döntés valójában nem egyszerű igen vagy nem. Az a kérdés, hogy illik-e az Ön helyzetéhez. Függ az életkorától, a kockázatától, az anyagi lehetőségeitől és attól, hogyan viselne egy bizonytalan eredményt.

Ezt a döntést az orvosával együtt érdemes meghoznia. Ön a saját értékrendjét és élethelyzetét ismeri, az orvos az egészségügyi szempontokat, és közösen mérlegelhetik, van-e értelme az Ön számára a vizsgálatnak. Ha egy esetleges téves riasztás és az azt követő képalkotó vizsgálatok sorozatának gondolata nagyon megviselné, ezt a teszt előtt mondja el, ne utána.

Kérdések, amelyeket a teszt előtt érdemes feltenni

  • Életkorom és kockázati tényezőim alapján egyáltalán érdemes lenne elvégeztetnem ezt a vizsgálatot?
  • Pontosan mely daganatokat keresi ez a teszt, és milyen pontosan mutatja ki őket?
  • Rendelkezik a teszt CE-jelöléssel, egészségügyi intézményen belül készül, vagy egy kutatás részeként kínálják?
  • Mennyi a teljes ár a további vizsgálatokkal együtt, és fedezik-e a költségek bármely részét?
  • Ha az eredmény pozitív, mi történik ezután, és ez mennyibe fog kerülni nekem?
  • Hogyan illeszkedik ez azokhoz a szűrésekhez, amelyeken egyébként is részt kell vennem?

Vigye magával ezt a listát a konzultációra. Egy jó orvos örömmel fogadja majd.

Egyetlen teszt a teljes képben

Térjünk hát vissza ahhoz a munkáltatói e-mailhez: valódi lehetőség vagy átverés? Valódi. A többféle daganat korai felismerése megalapozott kutatási terület, és egy napon segíthet olyan daganatok felfedezésében, amelyekre ma nincs ajánlott szűrővizsgálat [4]. A nagyszabású NHS-Galleri vizsgálat azonban összességében nem mutatta ki a III. és IV. stádiumú daganatok számának csökkenését [6]. Azt még nem tudjuk, hogy a teszt életeket ment-e [1][6]. A már létező szűrővizsgálatokat pedig nem helyettesíti [4].

A tanácsom: bárhogyan dönt is, továbbra is vegyen részt az ajánlott szűréseken. Ha érdekli az MCED-vizsgálat, ne rendeljen egyet hirtelen ötlettől vezérelve egy weboldalról. Vigye el a fenti kérdéseket az orvosához, és beszéljék át őket.

Ha Ön kapta azt az e-mailt, valószínűleg a kevésbé izgalmas lépés a helyes első lépés: foglaljon időpontot arra a szűrésre, amelyet eddig halogatott. Egy napon az MCED-teszt észszerű kiegészítés lehet. Egyelőre azonban az ajánlott vizsgálatok az elsők.

Hivatkozások

[1] Queen Mary University of London. (2026. szeptember 23.). Egy nagyszabású NHS-vizsgálat új bizonyítékokat szolgáltat a többféle daganatot kimutató vérvizsgálatról [Sajtóközlemény]. https://www.qmul.ac.uk/news/latest-news/2026/medicine-and-dentistry/fmd/major-nhs-trial-provides-new-evidence-on-multi-cancer-blood-test.html

[2] Cohen, J. D., Li, L., Wang, Y., Thoburn, C., Afsari, B., Danilova, L., Douville, C., Javed, A. A., Wong, F., Mattox, A., Hruban, R. H., Wolfgang, C. L., Goggins, M. G., Dal Molin, M., Wang, T. L., Roden, R., Klein, A. P., Ptak, J., Dobbyn, L., . . . Papadopoulos, N. (2018). Sebészileg eltávolítható daganatok kimutatása és helyük meghatározása több analitot vizsgáló vérteszttel. Science, 359(6378), 926-930. https://doi.org/10.1126/science.aar3247

[3] Exact Sciences Corp. (é. n.). Az Exact Sciences piacra dobja a Cancerguard™ tesztet, az első ilyen jellegű, többféle daganat korai felismerésére szolgáló vérvizsgálatot [Sajtóközlemény]. Business Wire. https://www.businesswire.com/news/home/20250910938880/en/Exact-Sciences-Launches-Cancerguard-First-of-Its-Kind-Multi-Cancer-Early-Detection-Blood-Test

[4] National Cancer Institute, Division of Cancer Prevention. (é. n.). Kérdések és válaszok a többféle daganat kimutatására szolgáló tesztekről. Letöltés dátuma: 2026. november 15. Forrás: https://prevention.cancer.gov/research-areas/networks-consortia-programs/csrn/q-a-about-mcd-tests

[5] Cancer Research UK. (2025. május 29.). Galleri-vérvizsgálat. Letöltés dátuma: 2026. november 15. Forrás: https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/tests-and-scans/blood-tests/galleri-blood-test

[6] Sasieni, P., Johnson, P., Round, T., Warwick, J., Jones, H., Dolly, S., Lee, L., Lee, Y., Kumar, H., Liang, W., Smittenaar, R., Neal, R. D., & Swanton, C. (2026). A többféle daganat korai felismerésére szolgáló teszttel végzett szűrés hatása a késői stádiumú daganatok diagnosztizálására. New England Journal of Medicine, 395(14), 1374-1386. https://doi.org/10.1056/NEJMoa2505723

[7] Orvostechnikai Eszközökkel Foglalkozó Koordinációs Csoport. (2023. január). Útmutató az (EU) 2017/745 rendelet és az (EU) 2017/746 rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti, egészségügyi intézményekre vonatkozó mentességről (MDCG 2023-1). https://health.ec.europa.eu/system/files/2023-01/mdcg_2023-1_en.pdf

[8] University of Warwick. (2026. május 26.). A Warwick kutatói segítenek a daganatszűrés új nemzeti iránymutatásának kialakításában [Sajtóközlemény]. https://warwick.ac.uk/news/pressreleases/warwick-researchers-help-shape-national-guidance-for-cancer-screening/

[9] NHS-Galleri vizsgálat. (2026. szeptember 23.). Vezető folyóiratokban jelentek meg az NHS-Galleri vizsgálat első teljes eredményei [Tájékoztató a vizsgálat állásáról]. https://www.nhs-galleri.org/trial-updates/first-full-nhs-galleri-results-published-in-leading-journals

[10] Európai Bizottság. (2022. december 9.). Európai egészségügyi unió: a Bizottság üdvözli az új uniós rákszűrési ajánlások elfogadását (IP/22/7548 sajtóközlemény). https://ec.europa.eu/commission/presscorner/api/files/document/print/en/ip22_7548/IP_22_7548_EN.pdf

[11] GRAIL, Inc. (é. n.). Melyik vérvizsgálat mutat ki daganatra utaló jelet? | Galleri® [Betegtájékoztató]. Letöltés dátuma: 2026. november 15. Forrás: https://www.galleri.com/patient

[12] Klein, E. A., Richards, D., Cohn, A., Tummala, M., Lapham, R., Cosgrove, D., Chung, G., Clement, J., Gao, J., Hunkapiller, N., Jamshidi, A., Kurtzman, K. N., Seiden, M. V., Swanton, C., & Liu, M. C. (2021). Többféle daganat korai felismerésére szolgáló, célzott metilációalapú teszt klinikai validálása független validációs adathalmaz felhasználásával. Annals of Oncology, 32(9), 1167-1177. https://doi.org/10.1016/j.annonc.2021.05.806

[13] Orvostechnikai Eszközökkel Foglalkozó Koordinációs Csoport. (2024. október). Útmutató az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök minősítéséhez (MDCG 2024-11). https://health.ec.europa.eu/document/download/12b92152-371f-404d-a865-93800cd5cdcaen?filename=mdcg_2024-11_en.pdf

Ez a cikk kizárólag oktatási célokat szolgál, és nem minősül orvosi tanácsnak. A helyzetére szabott útmutatásért mindig forduljon orvosához vagy más képzett egészségügyi szakemberhez.

YARN project logo

Ez a tartalom a YARN projekt keretében készült, amelyet az EU4Health program társfinanszírozott a 2025-2028 időszakban (támogatási megállapodás száma: 101219053).

Olvasson tovább · TudományA Galleri-teszt érthetően: kinek ajánlott, hogyan működik, és mit jelentenek az eredmények?A Galleri több mint 50 daganattípus közös jelét keresi egyetlen vérmintában. Útmutatónk bemutatja a teszt működését, az angliai NHS-vizsgálat eredményeit, a pozitív lelet jelentését és az orvosnak felteendő kérdéseket.