Rákszótár

A "B-sejtes limfóma" egy olyan ráktípus, amely a B-sejtekben alakul ki, a fehérvérsejtek egy olyan típusában, amely segít a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben. Elsősorban a B-sejtek kóros növekedése és osztódása jellemzi, ami gyakran daganatok kialakulásához vezet, általában a nyirokcsomókban, de a nyirokrendszer bármely pontján előfordulhat.

A Burkitt-limfóma a non-Hodgkin-limfóma egyik típusa, a nyirokrendszer gyorsan növekvő és agresszív rákos megbetegedése. Túlnyomórészt gyermekeket érint, és nevét Denis Burkittről kapta, aki 1958-ban először azonosította ezt a betegséget afrikai gyermekeknél. A gyakori tünetek közé tartozik a láz, az éjszakai izzadás és a jelentős súlyvesztés.

A CA 125 vagy Cancer Antigen 125 egy fehérje, amely gyakran emelkedett a petefészekrákos nők vérében. Ezt biomarkerként használják az orvosi vizsgálatokban a kezelésre adott válasz nyomon követésére vagy a kiújulás kimutatására az ilyen típusú rákos betegeknél. Diagnosztikai eszközként is használják, bár nem specifikus, mivel más betegségek is megemelhetik a CA 125 szintjét.

A CA 19-9, azaz a 19-9-es szénhidrát antigén egy tumormarker, amelyet elsősorban a hasnyálmirigyrákos betegeknél a kezelésre adott válasz és a betegség kiújulásának nyomon követésére használnak. Más gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedésekben és olyan állapotokban is emelkedett lehet, mint a májzsugor és a hasnyálmirigy-gyulladás. Tünetmentes egyéneknél nem ajánlott rákszűrésre a nem specifikus lelet miatt.

A "carcinoma in situ" orvosi kifejezés olyan kóros sejtek csoportjára utal, amelyek eredeti helyükön maradnak. Ezek a sejtek képesek rákossá válni, de nem terjedtek át a környező szövetekre vagy a test más részeire. Ez a rák legkorábbi stádiuma, amely gyakran jól kezelhető, ha időben felismerik.

A "HER2-pozitív" kifejezés az emlőrák olyan típusára utal, amelynél a HER2 (Human Epidermal growth factor Receptor 2) nevű fehérje pozitív. Ez a fehérje elősegíti a rákos sejtek növekedését, és jelenléte a betegség agresszívebb formáját jelzi. A kezelés általában célzott terápiákat foglal magában, amelyek kifejezetten a HER2 sejtekre hatnak.

A JAK2 mutáció a JAK2 génben bekövetkezett változásra utal, amely gyakran bizonyos típusú vérbetegségekhez kapcsolódik. Ez a gén felelős egy olyan fehérje előállításáért, amely segíti a sejtek növekedését és osztódását. A mutáció azonban a sejtek kontrollálatlan szaporodásához vezethet, ami néha olyan állapotokat eredményez, mint a polycythemia vera, az esszenciális trombocitózis vagy az elsődleges myelofibrózis.

A Lynch-szindróma, más néven örökletes nem polipozitású vastagbélrák (HNPCC), egyfajta örökletes rákos szindróma, amely különböző ráktípusokra való genetikai hajlamot jelent. Drasztikusan megnöveli a rákos megbetegedések kockázatát, elsősorban a vastagbél és az endometrium, de a petefészek, a gyomor és más szervek esetében is. A szindrómát a mismatch repair gének mutációi okozzák.

A Merkel-sejtes karcinóma (MCC) a bőrrák egy ritka és agresszív típusára utal, amely jellemzően a közvetlenül a bőr és a szőrtüszők alatti hormontermelő sejtekből indul ki. Általában hússzínű vagy kékes-vöröses csomó formájában jelenik meg, és általában a napnak kitett területeken alakul ki. Bár az MCC bármely életkorban előfordulhat, túlnyomórészt az idősebbeket és a gyenge immunrendszerrel rendelkezőket érinti.

A PET/CT-vizsgálat két képalkotó eljárás kombinációja. A PET (pozitronemissziós tomográfia) a szervezet anyagcsere-aktivitását mutatja, míg a CT (komputertomográfia) részletes anatómiai információkat szolgáltat. E két technika egyetlen vizsgálatban történő egyesítésével az orvosok pontosabban diagnosztizálhatják, nyomon követhetik és kezelhetik a betegségeket, különösen a rákot, mivel pontosan meghatározzák azok helyét és kiterjedését a szervezetben.

A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egy olyan típusára utal, amely a bazális sejtekből ered, amelyek új bőrsejteket termelnek a régiek helyettesítésére. Gyakran viaszos vagy fényes dudor vagy vörös, pikkelyes folt formájában jelentkezik a napnak rendszeresen kitett bőrön. Mivel a bőrrák leggyakoribb típusa, a korai felismerés és kezelés megelőzheti a szövődményeket.

Az Avastin néven forgalmazott bevacizumab egy monoklonális antitest, amelyet a rák kezelésére használnak. Gátolja az angiogenezist azáltal, hogy gátolja a vaszkuláris endotél növekedési faktor (VEGF) hatását, amely anyag segíti a tumor növekedését és terjedését. A bevacizumabot különböző típusú rákos megbetegedések, többek között vastagbél-, tüdő-, emlő-, vese- és szemrák kezelésére használják.

A biszfoszfonátok a csontritkulás és hasonló csontbetegségek kezelésére használt gyógyszerek egy csoportja. Úgy hatnak, hogy lelassítják a csontlebontás folyamatát, ezáltal megőrzik a csonttömeget és megelőzik a csonttöréseket. Bizonyos rákbetegségek által okozott magas kalciumszint kezelésére is alkalmazzák.

A bleomicin egy erős gyógyszer, amelyet elsősorban kemoterápiás gyógyszerként használnak különböző rákos megbetegedések, többek között hererák, Hodgkin-kór és bizonyos típusú limfómák kezelésére. Úgy fejti ki hatását, hogy megzavarja a rákos sejtek növekedését és terjedését a szervezetben. Ugyanakkor kockázatokkal jár, például potenciális tüdőtoxicitással. Általában intravénásan vagy bőr alá adják be.

A brachyterápia a rák kezelésének egy olyan formája, ahol radioaktív magokat vagy pelleteket helyeznek közvetlenül a rákos szövetbe, ami nagy sugárdózist tesz lehetővé, miközben csökkenti a környező egészséges szövetek sugárterhelését. Gyakran alkalmazzák prosztata-, méhnyak- és emlőrák esetén.

A bronchoszkópia olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi az orvosok számára a beteg tüdejének és légútjainak vizsgálatát. Ennek során egy bronchoszkópnak nevezett, vékony szemlélőeszközt vezetnek át a beteg orrán vagy száján keresztül a torokba, a légcsőbe és a hörgőkbe. Ez az eljárás segít a tüdőbetegségek, daganatok, fertőzések vagy elzáródások diagnosztizálásában. Lehetővé teszi szövet- vagy nyálkaminták gyűjtését további vizsgálatokhoz.

A ciklofoszfamid egy kemoterápiás gyógyszer, amelyet elsősorban különböző ráktípusok, többek között leukémia, limfóma és emlőrák kezelésére használnak. Beavatkozik a sejtnövekedésbe, megakadályozva a rákos sejtek gyors szaporodását. Alacsonyabb dózisban az immunrendszer elnyomására is alkalmazható autoimmun betegségekben.

A "cinkujjfehérje" a fehérjékben található olyan szerkezetre utal, amely lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönhatásba lépjenek a DNS-sel, az RNS-szel vagy más fehérjékkel. Ez a szerkezet egy cinkiont tartalmaz, amely stabilizálja a hajtást. Ezek döntő szerepet játszanak különböző biológiai funkciókban, többek között a génszabályozásban, a DNS-javításban és a fehérjék hajtogatásában vagy összeszerelésében.

A ciszplatin egy platina-tartalmú kemoterápiás gyógyszer, amelyet különböző típusú rákos megbetegedések, többek között hererák, hólyagrák, tüdőrák és petefészekrák kezelésére használnak. A rákos sejteket a DNS-ükhöz kötődve és azt károsítva pusztítja el, ezáltal gátolja növekedésüket és szaporodásukat. Mellékhatásai ellenére a ciszplatin évtizedek óta a rákterápia egyik sarokköve.

A cisztoszkópia olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a húgyhólyag bélését és a vizeletet szállító csövet (húgycsövet). Egy lencsével ellátott üreges csövet (cisztoszkóp) használ, amely lehetővé teszi az orvos számára a húgyúti rendszert érintő állapotok diagnosztizálását, nyomon követését és kezelését. Az eljárást általában kórházban vagy szakrendelőben végzik.

A citokinek a sejtek által kibocsátott kis fehérjék, amelyek specifikus hatást gyakorolnak a sejtek kölcsönhatására, kommunikációjára vagy viselkedésére. Kulcsszerepet játszanak az egészség és a betegség, különösen az immunválaszok kialakulásában. A citokinek segítik a sejtek közötti kommunikációt az immunválaszokban, és serkentik a sejtek mozgását a gyulladás, fertőzés és trauma helyszínei felé.

A csontvelőbiopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során a csontvelőből, általában a csípőcsontból, kis mintát vesznek vizsgálat céljából. Gyakran alkalmazzák különböző betegségek, például rák, vérszegénység és fertőzések diagnosztizálására. Ezt az eljárást általában helyi érzéstelenítésben végzik a kellemetlenségek minimalizálása érdekében.

A csontvizsgálat egy olyan nukleáris képalkotó vizsgálat, amely segít a csontok többféle betegségének és állapotának diagnosztizálásában és nyomon követésében. A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív anyagot fecskendeznek be, amely a véráramban haladva felszívódik a csontokba. A szkenner érzékeli és méri a sugárzást, és elemzés céljából képeket vagy "térképeket" készít a csontok anyagcseréjéről.

A csontmetasztázis az az állapot, amikor a rákos sejtek az elsődleges helyről (például az emlőből, a tüdőből vagy a prosztatából) átterjednek a csontokra. Ez a rák előrehaladott stádiumában gyakori jelenség, amely fájdalmat, töréseket és egyéb szövődményeket okoz. A csontmetasztázis előfordulása gyakran rosszabb prognózist jelez a rákbetegek számára.

A neoplazma egy orvosi kifejezés, amely a szövetek rendellenes növekedésére utal, amely lehet jóindulatú (nem rákos), rosszindulatú (rákos) vagy rákot megelőző. Előre nem látott és ellenőrizetlen sejtosztódás következtében keletkezik. A daganat jellege biopsziával vagy más diagnosztikai technikával állapítható meg.

A "diszplázia" a sejtek, szövetek vagy szervek rendellenes növekedésére vagy fejlődésére utal. Gyakran összefügg a rák fokozott kockázatával. Bárhol előfordulhat a szervezetben, például a méhnyakon (méhnyakdiszplázia) vagy a csípőben (csípődiszplázia). Ez az állapot nem feltétlenül jelent rákot, de jelentős a rákot megelőző elváltozások azonosításában.

A fehérvérsejtek, más néven leukociták, az immunrendszer kulcsfontosságú összetevői, amelyek a szervezetet védik mind a fertőző betegségekkel, mind az idegen anyagokkal szemben. A csontvelőben lévő őssejtekből származnak, és granulocitákra (neutrofilekre, eozinofilekre, bazofilekre) és nem granulocitákra (limfocitákra, monocitákra) oszlanak.

A fiatal felnőttek rákja minden olyan ráktípusra vonatkozik, amelyet a fiatal felnőtt korosztályban diagnosztizálnak, jellemzően 15 és 39 éves kor között. Ezek a rákok egyedi biológiai jellemzőkkel rendelkezhetnek, és gyakran a fizikai és érzelmi fejlődéssel, a reproduktív egészséggel és a hosszú távú túléléssel kapcsolatos sajátos kihívásokat jelentenek.

A fotodinamikus terápia (PDT) egy olyan orvosi kezelési módszer, amely fényérzékeny vegyületeket használ, amelyeket meghatározott fény hatására aktiválnak a kóros sejtek vagy kórokozók elpusztítására. A rákos megbetegedések és súlyos bőrbetegségek kezelésére széles körben alkalmazott terápia szelektíven károsítja a célzott sejteket, miközben az egészséges sejteket megkíméli.

A gammakéses műtét az idegsebészetben alkalmazott nem invazív eljárás egyik típusa. A célzott sugárnyalábok felhasználásával pontosan, fizikai bemetszés nélkül kezeli a kis és közepes méretű elváltozásokat vagy rendellenességeket az agyban, így minimálisra csökkenti a környező egészséges szövetek járulékos károsodását. Általában agydaganatok, epilepszia, trigeminális neuralgia és Parkinson-kór kezelésére használják.

A genetikai vizsgálat olyan típusú orvosi vizsgálat, amely a kromoszómákban, génekben vagy fehérjékben bekövetkezett változásokat azonosítja. Ezek a változások megerősíthetnek vagy kizárhatnak egy feltételezett genetikai betegséget, vagy segíthetnek meghatározni, hogy egy személynek mekkora az esélye egy genetikai rendellenesség kialakulására vagy továbbadására. Ez a fejlett tudomány segíti számos egészségügyi állapot felismerését és megelőzését, így a személyre szabott orvoslás kulcsfontosságú eleme.

A "glioma" az agyban és a gerincvelőben előforduló daganattípus. A gliasejtekből indul ki, amelyek az agyban lévő idegsejtek számára támaszt és védelmet nyújtanak. A gliomák különböző formákban és súlyosságban alakulhatnak ki, a jóindulatútól a nagyon rosszindulatúig. A tünetek jellemzően változóak, és a daganat elhelyezkedésétől és méretétől függnek.

A granulocita a fehérvérsejtek egy típusa, amelyet a citoplazmában található szemcsék jellemeznek. Három típusa létezik: neutrofilek, eozinofilek és bazofilek. A granulociták döntő szerepet játszanak a szervezet immunrendszerében, elsősorban a behatoló baktériumokkal és fertőzésekkel foglalkoznak.###

A gyomorrák, más néven gyomorrák, olyan betegség, amelyet a gyomornyálkahártya sejtjeinek kóros és ellenőrizetlen növekedése jellemez, amely tömeges vagy daganatot képez. Tünetei közé tartozik az emésztési zavar, az akaratlan fogyás, a gyomorfájdalom, a puffadás és a hányinger. A kockázati tényezők közé tartozik a Helicobacter pylori-fertőzés, a dohányzás, bizonyos étrendi tényezők és a genetikai feltételek.

A gyulladásos emlőrák (IBC) az emlőrák egy agresszív és ritka típusa, amelyet az emlő kiterjedt gyulladása és vörössége jellemez. Gyorsan előrehalad, gyakran duzzadttá, érzékennyé és fertőzöttnek tűnővé teszi a mellet. Az IBC az összes mellrákos eset 1-5%-át teszi ki, és a betegek optimális kimenetele érdekében korai diagnózist és gyors kezelést igényel.

A krioterápia egy olyan terápiás technika, amely extrém hideg alkalmazásával különböző egészségügyi állapotok, például bőrbetegségek, sportsérülések kezelésére vagy az általános wellness elősegítésére szolgál. Sebészeti eljárásokban is alkalmazzák a kóros szövetek elpusztítására. A rendszeres krioterápiás kezelések feltehetően fokozzák az immunitást és az anyagcserét, javítják a bőr egészségét és csökkentik a gyulladást.

A gégerák a torokrák egy olyan típusa, amely kifejezetten a hangszalagot, azaz a gégét érinti. Jellemzően a gégét bélelő laphámsejtekben alakul ki, és befolyásolja a légzést, a nyelést és a hangminőséget. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a HPV bizonyos törzsei. A kezelés gyakran műtétet, sugárkezelést vagy kemoterápiát foglal magában. Mivel agresszív betegségről van szó, a korai felismerés jelentősen javítja a prognózist.

A génterápia olyan orvosi eljárás, amely géneket használ a betegségek megelőzésére vagy kezelésére. Ez magában foglalja a genetikai anyag bevitelét, megváltoztatását vagy elnyomását egy személy sejtjeibe a betegség enyhítése érdekében. A technika szomatikus (testi) sejteket vagy csírasejteket (petesejt vagy spermium) célozhat meg, de jelenleg csak a szomatikus sejteket célzó terápiák jöhetnek szóba a kezeléshez, mivel a változások nem öröklődnek.

A hematológus a vérrel kapcsolatos betegségek diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére szakosodott orvos, beleértve a vérsejteket, a csontvelőt, az ereket és a nyirokrendszert érintő állapotokat. Munkájuk kiterjedhet a vérzavarokban vagy betegségekben, például vérszegénységben, véralvadási problémákban és vérrákban szenvedő betegek kezelésére.

A hererák a rosszindulatú daganatok egyik fajtája, amely a herékből, a spermiumokat és hormonokat termelő férfi szaporítószervekből ered. Ez a betegség, bár más rákos megbetegedésekhez képest ritka, a 15-35 év közötti amerikai férfiak körében a leggyakoribb rákos megbetegedés. Jól kezelhető, gyakran gyógyítható, de a korai felismerés kulcsfontosságú a jobb prognózis és a gyógyulás szempontjából.

A "hiperplázia" a szervezet sejtjeinek fokozott növekedési ütemére utal, amely egy szerv vagy szövet méretének gyors növekedéséhez vezet. Ez egy gyakori válaszreakció az ingerekre, és nem feltétlenül jár együtt rákos megbetegedéssel, de egyes formái növelhetik a rák kockázatát.

A hipofrakcionálás a sugárterápiában alkalmazott módszer, amely során a teljes sugárdózist nagy dózisokra osztják, és a kezeléseket ritkábban adják, mint a hagyományos sugárterápiában. Ez a megközelítés minimalizálja a kezelés időtartamát, ami potenciálisan növeli a terápia kényelmét és hatékonyságát.

A "hormonreceptor-státusz" egy bizonyos típusú rákos betegeknél meghatározott klinikai paraméterre utal. Ez azt mutatja meg, hogy a beteg rákos sejtjei kifejeznek-e bizonyos fehérjéket (hormonreceptorokat), mint például az ösztrogén és a progeszteron, ami azt jelzi, hogy növekedésükhöz ezektől a hormonoktól függenek. Ez az információ befolyásolja az optimális terápiás stratégiák kiválasztását, tájékoztatva a hormonterápia alkalmazásával kapcsolatos döntéseket.

A hólyagrák a húgyhólyagban, a vizeletet tároló szervben kialakuló rosszindulatú daganat. A leggyakoribb típusa, az átmeneti sejtes karcinóma, a hólyagot bélelő sejtekből ered. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a vegyi expozíció és a krónikus fertőzések. A tünetek között gyakran szerepel a vérbőség, a vizelés közbeni kellemetlen érzés és a hát alsó részén jelentkező fájdalom. A korai felismerés és kezelés létfontosságú.

A juvenilis myelomonocytás leukémia (JMML) a vérrák egy ritka és agresszív formája, amely elsősorban a hat év alatti gyermekeket érinti. Jellemzője az éretlen fehérvérsejtek (myelomonociták) túltermelődése a csontvelőben, ami károsítja az alapvető vérsejtek termelését, és olyan súlyos szövődményekhez vezet, mint a vérszegénység, fertőzés, vérzés és szervi működési zavarok.

A kachexia egy súlyos, összetett betegség, amelyet extrém súlyvesztés és izomsorvadás jellemez, és általában krónikus betegségekben, például rákban, HIV/AIDS-ben és szívelégtelenségben szenvedő egyéneknél figyelhető meg. Ez összefügg a terápiára adott rossz válasszal, a csökkent életminőséggel és a megnövekedett halálozással.

A kapszulás endoszkópia egy nem invazív diagnosztikai eljárás, amely során a beteg egy kis, tabletta méretű kamerát nyel le. A kamera végighalad a gyomor-bél traktuson, és olyan képeket készít, amelyek segítenek felismerni az olyan rendellenességeket, mint a polipok, gyulladásos betegségek vagy fekélyek. Általában akkor alkalmazzák, amikor a hagyományos endoszkópia nem eredményes vagy nem kivitelezhető.

A karcinoid tumor a neuroendokrin tumorok ritka, lassan növekvő típusa, amely elsősorban az emésztőrendszerből vagy a tüdőből ered. Gyakran évekig tart, amíg a tünetek megjelennek, amelyek a daganat elhelyezkedésétől függően változhatnak. Bár a legtöbb karcinoid tumor jóindulatú, egyesek átterjedhetnek a test más részeire és rosszindulatúvá válhatnak. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés hatékonyan kezelheti a daganatot.

A keringő tumorsejtek (CTC-k) olyan rákos sejtek, amelyek leváltak az elsődleges daganatról, és a véráramban keringenek. Ezek a sejtek képesek a rákot a test más részeire is átterjeszteni az áttétképződésnek nevezett folyamat révén, így a rákkutatás és -diagnosztika egyik fontos fókuszpontjává váltak.

A kissejtes tüdőrák a tüdőrák egy gyorsan növekvő típusa, amelyet általában a dohányzás okoz. Jellemzően a hörgőkben kezdődik, gyorsan elterjed az egész testben, és olyan tünetekkel jelentkezik, mint a köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj. A kezelési lehetőségek közé tartozik a kemoterápia, a sugárkezelés és a műtét. Ez a rák az összes tüdőrák körülbelül 10-15%-át teszi ki.