Rák Szótár

A magtű biopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során egy tűt használnak egy kis szövetminta kinyerésére egy szervből vagy a testben lévő tömegből. A mintát mikroszkóp alatt vizsgálják meg a betegségek, például a rák diagnosztizálása céljából. Általában kevésbé invazív és kevesebb heggel jár, mint a sebészeti biopszia.

A mammográfia egy speciális orvosi képalkotó eljárás, amelyet az emlőbetegségek, elsősorban a rák szűrésére és diagnosztizálására használnak a nőknél. Ennek során röntgenfelvételeket készítenek az emlőről a rák korai jeleinek felismerése céljából, gyakran még a fizikai tünetek kialakulása előtt. A mammográfiát évente ajánlják bizonyos korcsoportokba tartozó vagy fokozott kockázatú nőknek.

A maradványbetegség a kezelés után a szervezetben maradó kis mennyiségű rákos sejtre utal, amely kiújuláshoz vezethet, ha nem kezelik hatékonyan.

A marginális zónás limfóma a lassan növekvő non-Hodgkin-limfóma egyik típusa, amely az immunrendszer részét képező nyirokszövet marginális zónájából ered. Gyakran érinti a lépet, a nyirokcsomókat vagy a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövetet (MALT), és a B-sejtek kóros burjánzása jellemzi.

A masztektómia az egyik vagy mindkét mell eltávolítása céljából végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyakran mellrák kezelésére alkalmaznak. A szöveteltávolítás mértéke változhat a részleges (a rákos rész eltávolítása) és a teljes (az egész mell eltávolítása) között. Ez egy kritikus döntés, amelyet általában más kezelési lehetőségek, kockázati tényezők és személyes preferenciák mérlegelése után hoznak meg.

A meddőséget úgy határozzák meg, hogy 12 hónapos, megfelelően időzített, védekezés nélküli közösülés után nem sikerül sikeres terhességet elérni. Jól ismert, hogy ez különböző rákkezelések következménye lehet. Azok a betegek, akik alkiláló szereket, ciszplatint és más nehézfémtartalmú kemoterápiát kaptak, veszélyeztetettek. A hipotalamusz/hipofízis tengelyt, a petefészkeket vagy a heréket érintő sugárkezelés jelentősen növelheti ezt a kockázatot. A saját termékenységi állapotot termékenységi tesztekkel lehet ellenőrizni, de nincs abszolút mód a jövőbeli termékenységi potenciál vizsgálatára sem a rák túlélőinél, sem az általános népességnél. A petefészek tartalék tesztek csak közvetett becsléseket adnak, és nem jelzik előre a természetes termékenységi potenciált a rendszeresen ovuláló nőknél, és hasonlóképpen a spermavizsgálat sem képes abszolút módon megjósolni a férfiak sterilitását.

A mediastinalis limfóma egy olyan ráktípus, amely a mediastinumban, a mellkas középső, a tüdő közötti részében található nyirokcsomókban alakul ki. A limfociták - a fehérvérsejtek egy fajtája - rendellenes növekedésével jár, és a szervezet immunrendszerét befolyásolhatja.

A medulloblasztóma az agresszív, gyorsan növekvő agydaganat egyik típusa, amely elsősorban gyermekeket érint. A kisagyban, az agynak az egyensúlyért, a koordinációért és az összetett szellemi funkciókért felelős részében kezdődik. A korai felismerés és kezelés döntő fontosságú a túlélési arány és a kimenetel javítása szempontjából. Súlyossága ellenére a terápia fejlődése jelentősen növelte a túlélési arányt.

A meghatározatlan jelentőségű monoklonális gammopátia (MGUS) olyan betegség, amelynek során a vérben kóros fehérjék, úgynevezett monoklonális fehérjék vagy M-fehérjék vannak jelen. Ez általában ártalmatlan, de esetenként súlyos rendellenességekhez, például vérrákhoz vezethet. Az MGUS-nak nincsenek kifejezett tünetei, és gyakran rutinszerű vérvizsgálatok során fedezik fel.

A melanociták a bőr felső rétegének, a hám alsó részén található bőrsejtek egy típusa. Ezek a sejtek elsősorban a melanin termeléséért felelősek, amely a bőr, a haj és a szem színét adó pigment. A melanociták döntő szerepet játszanak a bőr védelmében a napból érkező UV-sugárzás káros hatásaival szemben.

A melanoma egy olyan ráktípus, amely a pigmenttermelő sejtekből, a melanocitákból ered. Leggyakrabban a bőrben fordul elő, de előfordulhat a szemen (szemmelanoma) vagy a test más részein is. A melanoma hírhedt gyors terjedéséről és magas halálozási arányáról, különösen, ha nem fedezik fel időben. A napozás kulcsfontosságú kockázati tényező, ami hangsúlyozza a védelem és a felügyelet fontosságát.

A melanoma in situ a bőrrák korai formája, amikor a rosszindulatú sejtek a bőr legkülső rétegére, az epidermiszre korlátozódnak. Ez a melanoma legkorábbi stádiuma, és korai felismerése esetén jól kezelhető.

Az emlőcsatorna-papilloma egy kicsi, jóindulatú daganat, amely az emlő tejcsatornáiban alakul ki. Gyakran szemölcsszerű kinövés jellemzi, és mellbimbóváladékot vagy kellemetlen érzést okozhat. Bár nem rákos, a tünetek enyhítése vagy a rák kizárása érdekében szükség lehet az eltávolítására.

Az emlőkonzerváló műtét, más néven lumpektómia, olyan sebészeti eljárás, amelynek célja a daganat vagy a kóros szövet eltávolítása az emlőből úgy, hogy a lehető legtöbb emlő megmaradjon. Gyakran alkalmazzák a korai stádiumú mellrák kezelésében, és jellemzően sugárkezelés követi a rák kiújulásának kockázatát minimalizáló sugárkezelés.

A mellrekonstrukció egy olyan műtéttípus, amelyet olyan nőknél végeznek, akiknek az egyik mellét vagy annak egy részét eltávolították. Az eljárás helyreállítja a mell közel normális alakját, megjelenését, szimmetriáját és méretét a masztektómiát vagy lumpektómiát követően. Gyakran plasztikai sebész végzi, aki vagy implantátumokat, vagy a test egy másik területéről származó szövetet használ. Jelentős szerepet játszik a mellrákkezelésen átesett nők életminőségének és önbecsülésének javításában.

Az emlőrák az emlőszövetből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, ahol a sejtek kontrollálatlanul növekedni kezdenek, és daganatot képeznek. Ez a daganat potenciálisan behatolhat a közeli szövetekbe, és ha nem kezelik, a vérkeringésen vagy a nyirokrendszeren keresztül a test távolabbi részeire is átterjedhet. Világszerte ez a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében. A mellrák korai felismerése rendszeres szűrővizsgálatokkal, például mammográfiával, valamint különböző kezelések, például műtét, kemoterápia, sugárkezelés és célzott terápiák alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres kezelés és a gyógyulás esélyeit.

A Merkel-sejtes karcinóma (MCC) a bőrrák egy ritka és agresszív típusára utal, amely jellemzően a közvetlenül a bőr és a szőrtüszők alatti hormontermelő sejtekből indul ki. Általában hússzínű vagy kékes-vöröses csomó formájában jelenik meg, és általában a napnak kitett területeken alakul ki. Bár az MCC bármely életkorban előfordulhat, túlnyomórészt az idősebbeket és a gyenge immunrendszerrel rendelkezőket érinti.

A mezotelióma egy ritka, agresszív ráktípus, amely elsősorban a tüdő, a hasüreg vagy a szív védőburkolatán alakul ki. Általában az azbesztnek, egy mikroszkopikus, rostos ásványnak való kitettség okozza. Mivel a tünetek gyakran évtizedekkel az expozíció után jelentkeznek, a diagnózis általában a későbbi stádiumban történik, ami befolyásolja a prognózist és a kezelési lehetőségeket.

A metaplázia olyan kóros folyamat, amelynek során az érett sejtek egy típusát egy másik, ugyanabba a kategóriába tartozó típus váltja fel. Általában stressz vagy károsodás váltja ki, a metaplázia általában adaptív és reverzibilis, az új környezethez alkalmazkodva változik. Ugyanakkor a karcinogenezis kezdeti stádiumát is jelentheti, ha észrevétlenül és kezeletlenül hagyják.

A metasztázis egy orvosi kifejezés, amely arra a folyamatra utal, amelynek során a rákos sejtek az eredeti daganat helyéről a vér- vagy nyirokrendszeren keresztül a test más részeire terjednek, másodlagos daganatokat vagy "áttéteket" képezve. Ez a képesség nagymértékben meghatározza a rák agresszivitását, és jelentős hatással van a kezelési stratégiákra és a prognózisra.

A microarray olyan laboratóriumi eszköz, amelyet több ezer gén egyidejű expressziójának kimutatására használnak. Ez egy kétdimenziós rács, amelyre szondákat (DNS- vagy RNS-töredékeket) erősítenek. Azáltal, hogy elemzik, ahogyan a minta kölcsönhatásba lép ezekkel a szondákkal, a tudósok hatalmas mennyiségű gén expressziós szintjét tudják mérni, ami a genomikai kutatások kulcsfontosságú eszközévé teszi.

A mitózis a sejtosztódás folyamata, amelynek eredményeként egyetlen szülősejtből két genetikailag azonos leánysejt fejlődik. Ez a növekedés, fejlődés és javítás alapvető folyamata a többsejtű szervezetekben. Lényegében a mitózis biztosítja, hogy minden új sejt ugyanolyan DNS-sel rendelkezzen, mint az eredeti.

A "molekuláris célpont" egy specifikus molekulát jelent a sejtben, általában egy fehérjét, amelyről megállapították, hogy döntő szerepet játszik egy betegség kialakulásában. Azáltal, hogy olyan gyógyszereket terveznek, amelyek kölcsönhatásba lépnek ezekkel a molekulákkal, vagy beavatkoznak azokba, az egészségügyi szolgáltatók potenciálisan gátolhatják a betegség előrehaladását. Ez képezi a célzott terápiák alapját az orvosi kutatásban.

A molekuláris képalkotás az orvosi képalkotás egy olyan típusa, amely részletes képet ad arról, hogy mi történik a szervezetben molekuláris és sejtszinten. Ezt a technikát a szervezetben zajló folyamatok vizualizálására használják, például arra, hogy hogyan fejlődik egy betegség, vagy hogyan hat egy kezelés.

A monoklonális antitestek olyan laboratóriumban előállított fehérjék, amelyek utánozzák az immunrendszer azon képességét, hogy leküzdje a káros kórokozókat, például a vírusokat. Ezeket kifejezetten úgy alakítják ki, hogy egy adott betegséget okozó ágens ellen irányuljanak, és fokozzák a szervezet természetes reakcióját a betegséggel szemben. Ezeket különböző terápiákban használják, beleértve a rák és az autoimmun betegségek kezelését.

A myelodysplasztikus szindrómák (MDS) a csontvelő különböző rendellenességeinek egy csoportját jelentik, amikor a szervezet nem termel elegendő egészséges vérsejtet. Ennek eredményeképpen az MDS-ben szenvedő betegeknél gyakran jelentkezik vérszegénység, fáradékonyság, gyakori fertőzések, valamint könnyű véraláfutások vagy vérzések. Általában időseknél diagnosztizálják, és akut mieloid leukémiává fejlődhet.

A myeloma multiplex a vérrák egyik típusa, amely a plazmasejtekből, az antitestek termeléséért felelős fehérvérsejtek egy típusából ered. Ebben az állapotban ezek a sejtek rosszindulatúvá válnak, ellenőrizetlenül szaporodnak, és felhalmozódnak a csontvelőben, megzavarva az egészséges vérsejtek termelését.

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) egy nem invazív orvosi vizsgálat, amelyet az orvosok orvosi állapotok diagnosztizálására használnak. Erős mágneses mezőt, rádióhullámokat és számítógépet használ, hogy részletes képeket készítsen a test belsejéről. Az MRI a test különböző részeinek vizsgálatára használható, beleértve az agyat, a gerincet, az ízületeket, a hasat, az ereket és a szívet.

A másodlagos rosszindulatú daganatok olyan új rákos megbetegedések, amelyek olyan személynél jelentkeznek, akinél korábban már diagnosztizáltak rákot. Ezek nem az eredeti rák kiújulásai, hanem teljesen új ráktípusok, amelyek az eredeti rákkezelés, a genetikai hajlam vagy más kockázati tényezők következtében alakulnak ki.

A másodlagos rák, más néven áttétes rák, akkor fordul elő, amikor a rákos sejtek az eredeti (elsődleges) helyről a test egy másik részére terjednek át. Ez a folyamat a rákos sejteknek a véráramban vagy a nyirokrendszerben történő mozgásával jár, ami új daganatok kialakulásához vezet más szervekben vagy szövetekben. A másodlagos daganatok megtartják az elsődleges ráktípus nevét, még akkor is, ha más helyen jelennek meg.

A méhnyakrák a méhnyak sejtjeiből, a méh alsó, a hüvelyhez csatlakozó részéből kiinduló daganatos megbetegedés. Akkor alakul ki, amikor a méhnyak abnormális sejtjei kontrollálatlanul növekednek. Többnyire a humán papillomavírus (HPV) bizonyos törzsei okozzák, és gyakran sikeresen kezelhető, ha a rendszeres szűrővizsgálatok, például a Pap-teszt révén korán felismerik.

Az endometriumrák a rák egy olyan típusa, amely a méh belső nyálkahártyájából, az úgynevezett méhnyálkahártyából indul ki. Ez a méhrák leggyakoribb formája, és jellemzően a menopauza utáni nőknél diagnosztizálják. A tünetek közé tartozhat a rendellenes hüvelyi vérzés, a kismedencei fájdalom és a közösülés közbeni fájdalom. A korai felismerés kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez.

A méhrák olyan ráktípusra utal, amely a méhben, a nő medencéjében lévő körte alakú szervben kezdődik, ahol a magzat fejlődése zajlik. Elsősorban a menopauza utáni nőket érinti, és jellemzően a sejtek ellenőrizetlen növekedése okozza. A két fő típusa az endometriumrák (leggyakoribb, a méhnyálkahártyából indul ki) és a méhszarkóma (ritka, az izomból indul ki). A korai diagnózis és kezelés döntő fontosságú a hatékony kezeléshez.

A "módosított radikális masztektómia" a mellrák kezelésére szolgáló olyan sebészeti eljárás, amely során a teljes mellet, a legtöbb hónalji nyirokcsomót és gyakran a mellkasi izmok feletti bélést is eltávolítják, de maguk a mellkasi izmok megmaradnak. Ez az eljárás a radikális masztektómiához képest kisebb fizikai hatással jár, mégis kiterjedt terápiát kínál az agresszív mellrák esetében.

A "sebészet" az orvosi területre utal, amely operatív technikákat alkalmaz a fizikai állapotok kivizsgálására vagy kezelésére. Magában foglalja a testszövetek és szervek vágását, eltávolítását, összevarrását vagy más módon történő fizikai megváltoztatását, amelyet gyakran sérült részek eltávolítása vagy helyreállítása céljából végeznek. A műtétek típusai a kisebb beavatkozásoktól a bonyolult nagy műtétekig terjedhetnek. Gyakran merészkedik a tudomány, a művészet és a technológia területére.