Rákszótár

A meddőséget úgy határozzák meg, hogy 12 hónapos, megfelelően időzített, védekezés nélküli közösülés után nem sikerül sikeres terhességet elérni. Jól ismert, hogy ez különböző rákkezelések következménye lehet. Azok a betegek, akik alkiláló szereket, ciszplatint és más nehézfémtartalmú kemoterápiát kaptak, veszélyeztetettek. A hipotalamusz/hipofízis tengelyt, a petefészkeket vagy a heréket érintő sugárkezelés jelentősen növelheti ezt a kockázatot. A saját termékenységi állapotot termékenységi tesztekkel lehet ellenőrizni, de nincs abszolút mód a jövőbeli termékenységi potenciál vizsgálatára sem a rák túlélőinél, sem az általános népességnél. A petefészek tartalék tesztek csak közvetett becsléseket adnak, és nem jelzik előre a természetes termékenységi potenciált a rendszeresen ovuláló nőknél, és hasonlóképpen a spermavizsgálat sem képes abszolút módon megjósolni a férfiak sterilitását.

A medulloblasztóma az agresszív, gyorsan növekvő agydaganat egyik típusa, amely elsősorban gyermekeket érint. A kisagyban, az agynak az egyensúlyért, a koordinációért és az összetett szellemi funkciókért felelős részében kezdődik. A korai felismerés és kezelés döntő fontosságú a túlélési arány és a kimenetel javítása szempontjából. Súlyossága ellenére a terápia fejlődése jelentősen növelte a túlélési arányt.

A melanoma egy olyan ráktípus, amely a pigmenttermelő sejtekből, a melanocitákból ered. Leggyakrabban a bőrben fordul elő, de előfordulhat a szemen (szemmelanoma) vagy a test más részein is. A melanoma hírhedt gyors terjedéséről és magas halálozási arányáról, különösen, ha nem fedezik fel időben. A napozás kulcsfontosságú kockázati tényező, ami hangsúlyozza a védelem és a felügyelet fontosságát.

Az emlőrák az emlőszövetből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, ahol a sejtek kontrollálatlanul növekedni kezdenek, és daganatot képeznek. Ez a daganat potenciálisan behatolhat a közeli szövetekbe, és ha nem kezelik, a vérkeringésen vagy a nyirokrendszeren keresztül a test távolabbi részeire is átterjedhet. Világszerte ez a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében. A mellrák korai felismerése rendszeres szűrővizsgálatokkal, például mammográfiával, valamint különböző kezelések, például műtét, kemoterápia, sugárkezelés és célzott terápiák alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres kezelés és a gyógyulás esélyeit.

A prolaktin az agyalapi mirigy által termelt hormon, amely elsősorban a szülés utáni tejtermelés serkentéséért felelős. Emellett szerepet játszik a termékenységben is, mivel gátolja a tüszőstimuláló hormont (FSH) és a gonadotropin felszabadító hormont (GnRH). Az emelkedett szintek reprodukciós problémákat okozhatnak férfiaknál és nőknél egyaránt.

A metasztázis egy orvosi kifejezés, amely arra a folyamatra utal, amelynek során a rákos sejtek az eredeti daganat helyéről a vér- vagy nyirokrendszeren keresztül a test más részeire terjednek, másodlagos daganatokat vagy "áttéteket" képezve. Ez a képesség nagymértékben meghatározza a rák agresszivitását, és jelentős hatással van a kezelési stratégiákra és a prognózisra.

A B-sejt érési antigén (BCMA) egy fehérje, amely a B-sejtek felszínén található, amelyek az immunválaszban részt vevő fehérvérsejtek egyik típusa. A BCMA döntő szerepet játszik e sejtek növekedésében, túlélésében és differenciálódásában.

A melanoma in situ a bőrrák korai formája, amikor a rosszindulatú sejtek a bőr legkülső rétegére, az epidermiszre korlátozódnak. Ez a melanoma legkorábbi stádiuma, és korai felismerése esetén jól kezelhető.

A VEGF-gátlók olyan gyógyszerek, amelyek gátolják az érrendszeri endotél növekedési faktor (VEGF) hatását, amely fehérje elősegíti az érképződést. Ezeket a gátlókat különböző állapotok, elsősorban bizonyos ráktípusok és szembetegségek kezelésére használják, azáltal, hogy korlátozzák a daganatokat tápanyaggal ellátó vagy a látást befolyásoló erek növekedését.

A desmoplasztikus kisméretű kereksejtes daganat (DSRCT) egy ritka és agresszív ráktípus, amely jellemzően a hasüregben fordul elő. Elsősorban serdülőket és fiatal felnőtteket érint, és sűrű rostos szövetekkel körülvett kis, kerek rákos sejtek jellemzik.

A digitális patológia a digitális képalkotó technológia használatának gyakorlata a patológiai tárgylemezek elemzésére és értelmezésére. Ez a módszer lehetővé teszi a patológusok számára a szövetminták nagy felbontású képeinek megtekintését, megosztását és tárolását, javítva a diagnosztikai pontosságot és az együttműködést.

A diszkeratózis olyan betegség, amelyet a bőrben lévő keratin rendellenes fejlődése jellemez, ami a bőr textúrájának és megjelenésének megváltozásához vezet. Különböző bőrbetegségekhez társulhat, és genetikai tényezők is szerepet játszhatnak benne.

A felületesen terjedő melanoma a bőrrák egy gyakori típusa, amely a bőr pigmenttermelő sejtjeiből indul ki. Jellemzően lapos vagy enyhén emelkedett, szabálytalan határokkal rendelkező elszíneződött foltként jelenik meg, és a bőr felszínén kifelé növekedhet, mielőtt mélyebb rétegekbe hatolna.

A fogászati onkológia a fogászat egy speciális területe, amely a rákos betegek szájüregi ellátására összpontosít. Magában foglalja a rákhoz és annak kezeléséhez kapcsolódó szájüregi szövődmények diagnosztizálását, megelőzését és kezelését.

A follikuláris karcinóma a pajzsmirigyrák egyik típusa, amely a pajzsmirigy tüszős sejtjeiből ered. Általában lassan növekszik, és korai felismerése esetén gyakran jó a prognózisa.

A glioszarkóma az agydaganatok ritka és agresszív típusa, amely gliális és szarkomatózus komponenseket egyaránt tartalmaz. A glioblasztóma egyik változata, és jellemzően felnőtteknél fordul elő, gyakran fejfájással, rohamokkal és neurológiai hiányosságokkal járó tünetekkel.

A géncsendesítés olyan folyamat, amelynek során egy gén kifejeződése csökken vagy teljesen meggátolható, ami azt jelenti, hogy a gén nem használja fel fehérjetermékének előállítására. Ez a folyamat természetes módon vagy mesterségesen előidézhető a sejtekben, és a génaktivitás szabályozásának és a sejtműködés fenntartásának egyik kulcsfontosságú mechanizmusa.

A heterogenitás egy adott csoporton vagy rendszeren belül a különböző és eltérő jellemzők jelenlétére utal. Orvosi kontextusban gyakran a sejtek, szövetek vagy betegségek közötti különbségeket írja le, jelezve a genetikai, molekuláris vagy klinikai jellemzők variabilitását.

A homológ rekombinációs hiány (HRD) egy olyan állapot, amelyben a sejtek elveszítik a képességüket a DNS kettősszál-törések hatékony javítására a homológ rekombinációs javítási útvonal segítségével. Ez a hiány genomiális instabilitáshoz vezethet, és gyakran társul bizonyos ráktípusokkal, például emlő- és petefészekrákkal.

A húgycsőrák egy ritka ráktípus, amely a húgycsőben, a húgyhólyagból a vizeletet a testből kivezető csőben alakul ki. Olyan tüneteket okozhat, mint vizelési nehézség, vér a vizeletben és kismedencei fájdalom.

A kockázati rétegzés az egészségügyben alkalmazott eljárás, amelynek célja a betegek kategorizálása bizonyos betegségek vagy szövődmények kialakulásának kockázata alapján. Segítségével az orvosok rangsorolják az ellátást és a kezeléseket a kockázati szint alapján alakítják ki.

A kromoszómatranszlokáció olyan genetikai rendellenesség, amikor az egyik kromoszóma egy szegmense átkerül egy másik kromoszómára. Ez megzavarhatja a génműködést, és különböző egészségügyi állapotokhoz vezethet, beleértve a rák bizonyos típusait is.

A központi idegrendszeri limfóma egy ritka ráktípus, amely az agy és a gerincvelő nyirokszövetében alakul ki. A központi idegrendszerben a fehérvérsejtek egy fajtájának, a limfocitáknak az ellenőrizetlen növekedésével jár.

A limfomatoid papulózis egy ritka bőrbetegség, amelyet visszatérő, öngyógyuló bőrelváltozások jellemeznek, amelyek hasonlítanak a limfómára, de jellemzően jóindulatúak. Ezek az elváltozások vörösesbarna dudorok vagy csomók formájában jelenhetnek meg a bőrön, és hetekig vagy hónapokig tarthatnak, mielőtt maguktól megszűnnének.

A lépi limfóma a rák egy olyan típusa, amely a lép nyirokszövetéből ered, amely a vér szűrésében és az immunrendszer támogatásában részt vevő létfontosságú szerv. Jellemzője a limfociták, a fehérvérsejtek egy típusának ellenőrizetlen növekedése.

A maradványbetegség a kezelés után a szervezetben maradó kis mennyiségű rákos sejtre utal, amely kiújuláshoz vezethet, ha nem kezelik hatékonyan.

A mediastinalis limfóma egy olyan ráktípus, amely a mediastinumban, a mellkas középső, a tüdő közötti részében található nyirokcsomókban alakul ki. A limfociták - a fehérvérsejtek egy fajtája - rendellenes növekedésével jár, és a szervezet immunrendszerét befolyásolhatja.

Az emlőcsatorna-papilloma egy kicsi, jóindulatú daganat, amely az emlő tejcsatornáiban alakul ki. Gyakran szemölcsszerű kinövés jellemzi, és mellbimbóváladékot vagy kellemetlen érzést okozhat. Bár nem rákos, a tünetek enyhítése vagy a rák kizárása érdekében szükség lehet az eltávolítására.

Az emlőkonzerváló műtét, más néven lumpektómia, olyan sebészeti eljárás, amelynek célja a daganat vagy a kóros szövet eltávolítása az emlőből úgy, hogy a lehető legtöbb emlő megmaradjon. Gyakran alkalmazzák a korai stádiumú mellrák kezelésében, és jellemzően sugárkezelés követi a rák kiújulásának kockázatát minimalizáló sugárkezelés.

A másodlagos rák, más néven áttétes rák, akkor fordul elő, amikor a rákos sejtek az eredeti (elsődleges) helyről a test egy másik részére terjednek át. Ez a folyamat a rákos sejteknek a véráramban vagy a nyirokrendszerben történő mozgásával jár, ami új daganatok kialakulásához vezet más szervekben vagy szövetekben. A másodlagos daganatok megtartják az elsődleges ráktípus nevét, még akkor is, ha más helyen jelennek meg.

A nem invazív rák, más néven in situ rák, a rák olyan típusa, amely nem terjedt túl azon a sejtrétegen, ahol eredetileg kialakult. A kiindulási helyre korlátozódik, és nem hatolt be a szomszédos szövetekbe, illetve nem adott áttétet a test más részeibe.

A nyiroktérképezés egy olyan orvosi eljárás, amelyet a daganatból elsőként elfolyó nyirokcsomók azonosítására használnak. Ezeket a nyirokcsomókat, az úgynevezett őrszem-nyirokcsomókat vizsgálják annak megállapítására, hogy a rák terjedt-e már.

A növekedési faktor receptor egy olyan fehérje, amely bizonyos sejtek felszínén található, és amely specifikus növekedési faktorokhoz kötődik. Ezek a receptorok döntő szerepet játszanak a sejtek növekedésének, osztódásának és túlélésének szabályozásában azáltal, hogy jeleket továbbítanak a sejten kívülről a sejt belsejébe.

A pajzsmirigylobektómia olyan műtéti eljárás, amelynek során a pajzsmirigy egyik lebenyét (felét) eltávolítják. Erre gyakran akkor kerül sor, ha gyanús csomó vagy daganat van, vagy bizonyos pajzsmirigybetegségek kezelésére.

A palliatív kemoterápia a rákbetegség kezelésének egy olyan típusa, amelynek célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása az előrehaladott rákos betegek esetében. Célja nem a rák gyógyítása, hanem a fájdalom és egyéb tünetek kezelése.

A marginális zónás limfóma a lassan növekvő non-Hodgkin-limfóma egyik típusa, amely az immunrendszer részét képező nyirokszövet marginális zónájából ered. Gyakran érinti a lépet, a nyirokcsomókat vagy a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövetet (MALT), és a B-sejtek kóros burjánzása jellemzi.

A peritoneális karcinomatózis olyan állapot, amikor a rákos sejtek átterjednek a hashártyára, a hasüreg bélésére. Ez gyakran előfordul a hasi rákos megbetegedések, például a petefészek-, gyomor- vagy vastagbélrák előrehaladott stádiumában, és olyan tünetekhez vezet, mint a hasi fájdalom, puffadás és fogyás.

A petefészek csírasejtes daganat egy olyan ráktípus, amely a petefészek petesejtek termeléséért felelős sejtjeiből ered. Ezek a daganatok ritkák, és elsősorban fiatal nőket és serdülőket érintenek. Míg a legtöbb petefészek csírasejtes daganat jóindulatú, egyesek rosszindulatúak lehetnek, és orvosi kezelést igényelnek.

A pleomorf adenóma jóindulatú daganat, amely jellemzően a nyálmirigyekben, leggyakrabban a fültőmirigyben fordul elő. Különböző sejttípusok és struktúrák keveredése jellemzi, innen a "pleomorf" elnevezés. Bár általában nem rákos, kezelés hiányában rosszindulatúvá válhat.

A refrakter rák a rák olyan típusa, amely nem reagál a kezelésre. A kezelés ellenére tovább növekedhet vagy terjedhet, ami kihívást jelent a kezelésében.

A retroperitoneális szarkóma egy ritka ráktípus, amely a retroperitoneális térben található kötőszövetekben alakul ki, a hasüreg hátsó részén, a hashártya mögött található területen, amely a hasüreg bélése. Ezek a daganatok elég nagyra nőhetnek, mielőtt tüneteket okoznának, mivel a retroperitoneális területen van helyük terjeszkedni.

A ritka rákok olyan ráktípusok, amelyek ritkán fordulnak elő, és a lakosság kis százalékát érintik. Diagnosztizálásuk és kezelésük a korlátozott kutatás és tudatosság miatt kihívást jelenthet.

A "rosszindulatú" egy orvosi kontextusban gyakran használt jelző, amely súlyos és fokozatosan súlyosbodó betegségre, gyakran rákra utal. Olyan állapotokat jelöl, amelyekre jellemző az ellenőrizetlen növekedés, a környező szövetek károsodása, valamint a test más szerveire való átterjedés lehetősége, ami súlyos egészségügyi kockázatokat és esetleg halált okoz.

A rákos kachexia egy összetett szindróma, amelyet súlyos testsúlycsökkenés, izomsorvadás és étvágytalanság jellemez, és gyakran fordul elő előrehaladott rákos betegeknél. Ez nem egyszerűen a csökkent táplálékbevitel eredménye, hanem olyan anyagcsere-változásokkal jár, amelyek megnehezítik a szervezet számára a testsúly és az izomtömeg fenntartását.

A sebészi stádiumbeosztás a rák testben való terjedésének mértékét meghatározó eljárás. Ennek során a sebész a műtét során megvizsgálja a szöveteket, szerveket és néha a nyirokcsomókat, hogy felmérje, mennyire terjedt előre a rák. Ez az információ segít az orvosoknak megtervezni a leghatékonyabb kezelési stratégiát.

A sugárterápiás nekrózis olyan állapot, amikor az egészséges szövetek károsodnak és elhalnak a sugárterápiának való kitettség következtében, amelyet jellemzően a rákkezelés során alkalmaznak. Ez az érintett területtől függően olyan tünetekhez vezethet, mint a duzzanat, neurológiai hiányosságok és egyéb komplikációk.

A sugárzási fibrózis szindróma olyan állapot, amely akkor lép fel, amikor az egészséges szövetek hegesednek és merevvé válnak a sugárterápiának való kitettség után, amelyet általában a rákkezelés során alkalmaznak. Ez az érintett területtől függően számos tünetet okozhat, beleértve a fájdalmat, a mozgáskorlátozottságot és a funkcionális károsodást.

A szarkomatoid karcinóma egy ritka ráktípus, amely egyszerre mutat karcinóma és szarkóma jellegzetességeket. Ez egy agresszív daganat, amely különböző szervekben és szövetekben fordulhat elő, és gyakran kihívást jelent a diagnózis és a kezelés során a vegyes sejtkomponensek miatt.

A szerzett rezisztencia egy betegséget okozó szervezet, például baktériumok vagy rákos sejtek azon képességére utal, hogy rezisztenciát fejlesztenek ki egy korábban hatásos gyógyszerrel vagy kezeléssel szemben. Ez a változás idővel következik be, gyakran olyan genetikai mutációk vagy alkalmazkodások következtében, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára, hogy a kezelés ellenére is életben maradjon.

A szerózus karcinóma egy olyan ráktípus, amely bizonyos szerveket, leggyakrabban a petefészket, a petevezetékeket és a hashártyát bélelő hámsejtekből ered. Jellemzője, hogy híg, vizes folyadékot termel, és agresszív természetéről és gyors terjedéséről ismert.