Rák Szótár

Az affinitáskromatográfia egy olyan laboratóriumi technika, amelyet fehérjék vagy más molekulák tisztítására és elkülönítésére használnak egy keverékből, azok egy állófázishoz rögzített ligandummal való specifikus kölcsönhatása alapján.

A hónaljcsomó-disszekció olyan sebészeti eljárás, amelynek során a hónalj területéről (axilla) nyirokcsomókat távolítanak el, hogy ellenőrizzék a mellrák vagy más betegségek terjedését.

A hónaljmetszés a hónalj régióban vagy "hónaljban" található nyirokcsomók eltávolítására szolgáló sebészeti eljárás, amelyet elsősorban emlőrákos betegeknél végeznek. Ez a műtét segít meghatározni a rák stádiumát, és a kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, mivel feltárja, hogy a rák átterjedt-e ezekre a nyirokcsomókra.

A biopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során egy kis szövetmintát vesznek ki a testből mikroszkópos vizsgálat céljából a betegségek, különösen a rák kimutatása és diagnosztizálása céljából. Ez a diagnosztikai eszköz segít az orvosoknak megérteni a betegség mértékét és meghatározni a legjobb kezelési tervet.

A "biopsziás lyukasztó" olyan orvosi eszköz, amelyet általában bőrgyógyászati eljárások során használnak biopsziás szövetminták kinyerésére. Ez általában egy hengeres, késszerű, kézzel vagy rugóval működtetett eszköz, amelyet a bőrbe nyomva egy kis, kerek szövetdarabot vágnak mikroszkópos vizsgálathoz. Különböző méretekkel tervezték, így kevésbé invazív eljárást biztosít, amely kevesebb kényelmetlenséget okoz a betegek számára, miközben pontos és gyors mintavételt biztosít.

A brachyterápia a rák kezelésének egy olyan formája, ahol radioaktív magokat vagy pelleteket helyeznek közvetlenül a rákos szövetbe, ami nagy sugárdózist tesz lehetővé, miközben csökkenti a környező egészséges szövetek sugárterhelését. Gyakran alkalmazzák prosztata-, méhnyak- és emlőrák esetén.

A bronchoszkópia olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi az orvosok számára a beteg tüdejének és légútjainak vizsgálatát. Ennek során egy bronchoszkópnak nevezett, vékony szemlélőeszközt vezetnek át a beteg orrán vagy száján keresztül a torokba, a légcsőbe és a hörgőkbe. Ez az eljárás segít a tüdőbetegségek, daganatok, fertőzések vagy elzáródások diagnosztizálásában. Lehetővé teszi szövet- vagy nyálkaminták gyűjtését további vizsgálatokhoz.

A cisztoszkópia olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a húgyhólyag bélését és a vizeletet szállító csövet (húgycsövet). Egy lencsével ellátott üreges csövet (cisztoszkóp) használ, amely lehetővé teszi az orvos számára a húgyúti rendszert érintő állapotok diagnosztizálását, nyomon követését és kezelését. Az eljárást általában kórházban vagy szakrendelőben végzik.

A kolosztómia olyan sebészeti eljárás, amelynek során a vastagbél egy részét a hasfalon keresztül vezetik be, hogy egy sztómát hozzanak létre. Ezt különböző betegségek vagy sérülések esetén végzik a vastagbél sérült részének megkerülése érdekében. A sztóma a test hulladékának alternatív kivezetésére szolgál, amelyet egy külső tasakban gyűjtenek össze.

A csontvelő a csontok központi üregeiben található puha, szivacsos szövet. Ez felelős a különböző típusú vérsejtek, köztük az oxigént szállító vörösvérsejtek, a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek és a véralvadást segítő vérlemezkék előállításáért. Lényegében a csontvelő a szervezet immunrendszerének és általános egészségének létfontosságú része.

A csontvelőbiopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során a csontvelőből, általában a csípőcsontból, kis mintát vesznek vizsgálat céljából. Gyakran alkalmazzák különböző betegségek, például rák, vérszegénység és fertőzések diagnosztizálására. Ezt az eljárást általában helyi érzéstelenítésben végzik a kellemetlenségek minimalizálása érdekében.

A citológia a biológia egyik ága, amely a sejtek - szerkezetük, működésük és viselkedésük - tanulmányozásával foglalkozik. Alapvető fontosságú a betegségek sejtszintű megértésében, és az olyan orvosi gyakorlatok alapját képezi, mint például a rák kimutatása a sejtminták vizsgálatán keresztül.

A debulking egy olyan orvosi eljárás, amelyet elsősorban a rák kezelésére használnak. A rosszindulatú daganat minél nagyobb részének sebészi eltávolítására utal, hogy a rákos sejtek tömege csökkenjen, illetve hogy a rákos sejtek teljes száma csökkenjen. A cél a későbbi terápiák (pl. sugárkezelés, kemoterápia) hatékonyságának növelése vagy a tünetek enyhítése.

A ductus lavage egy orvosi eljárás, amelyet az emlő tejcsatornáiból történő sejtgyűjtésre használnak. Ennek során a csatornákat sóoldattal öblítik át, hogy mintákat nyerjenek elemzésre, elsősorban az emlőrák kockázatának felmérése céljából.

Az echokardiogram egy nem invazív diagnosztikai vizsgálat, amely ultrahanghullámok segítségével képet készít a szívről. Lehetővé teszi az orvosok számára, hogy lássák a szív méretét, alakját és mozgását, valamint értékeljék a szív kamráit, billentyűit és véráramlását. Ez a vizsgálat segíti a szívbetegségek diagnosztizálását és a kezelési módok meghatározását.

Az "elülső rezekció" egy olyan sebészeti eljárásra utal, amelyet általában végbél- vagy vastagbélrákos betegeken végeznek. Ez magában foglalja a végbél vagy vastagbél érintett részének eltávolítását, majd a megmaradt szakaszok visszavarrását az emésztési funkció helyreállítása érdekében. Az eljárás finom és összetett műtétet foglal magában, amelynek célja a bélműködés megőrzése a rák eltávolítása mellett.

Az endoszkóp olyan orvosi műszer, amelyet a test szabad szemmel nem látható belső struktúráinak vizuális vizsgálatára használnak. Egy hajlékony vagy merev csőből áll, amely lencserendszerrel és fényforrással van felszerelve, és lehetővé teszi az orvosok számára a különböző állapotok diagnosztizálását, megfigyelését és sebészeti kezelését. Rendszeresen használják olyan szervek vizsgálatára, mint a gyomor, a vastagbél vagy a tüdő.

A kimetszéses biopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során a teljes csomót vagy gyanús területet eltávolítják diagnosztikai vizsgálat céljából, elsősorban a rák kizárása vagy megerősítése céljából. Gyakran helyi érzéstelenítésben végzik. A kimetszett szövetet ezután patológus elemzi a betegség jeleinek kimutatására.

A finom tűs aspiráció (FNA) egy olyan orvosi eljárás, amelynek során egy vékony, üreges tűt vezetnek be egy csomóba vagy gyanús területre, hogy sejt- vagy folyadékmintát vegyenek mikroszkópos vizsgálat céljából. Általában a rákdiagnosztikában alkalmazzák, és segít az orvosoknak az esetleges rendellenességek pontos azonosításában.

A fogászati onkológia a fogászat egy speciális területe, amely a rákos betegek szájüregi ellátására összpontosít. Magában foglalja a rákhoz és annak kezeléséhez kapcsolódó szájüregi szövődmények diagnosztizálását, megelőzését és kezelését.

A fotodinamikus terápia (PDT) egy olyan orvosi kezelési módszer, amely fényérzékeny vegyületeket használ, amelyeket meghatározott fény hatására aktiválnak a kóros sejtek vagy kórokozók elpusztítására. A rákos megbetegedések és súlyos bőrbetegségek kezelésére széles körben alkalmazott terápia szelektíven károsítja a célzott sejteket, miközben az egészséges sejteket megkíméli.

A gammakéses műtét az idegsebészetben alkalmazott nem invazív eljárás egyik típusa. A célzott sugárnyalábok felhasználásával pontosan, fizikai bemetszés nélkül kezeli a kis és közepes méretű elváltozásokat vagy rendellenességeket az agyban, így minimálisra csökkenti a környező egészséges szövetek járulékos károsodását. Általában agydaganatok, epilepszia, trigeminális neuralgia és Parkinson-kór kezelésére használják.

Az intravénás (IV) olyan módszerre utal, amellyel gyógyszereket, folyadékokat vagy tápanyagokat juttatnak közvetlenül egy személy véráramába egy vénán keresztül, általában tűn vagy csövön keresztül. Ez biztosítja a gyors hatást és a beadott anyag mennyiségének pontos ellenőrzését. Gyakran alkalmazzák kórházakban vagy egészségügyi intézményekben kezelésekhez, rehidratáláshoz vagy műtétek során.

A kapszulás endoszkópia egy nem invazív diagnosztikai eljárás, amely során a beteg egy kis, tabletta méretű kamerát nyel le. A kamera végighalad a gyomor-bél traktuson, és olyan képeket készít, amelyek segítenek felismerni az olyan rendellenességeket, mint a polipok, gyulladásos betegségek vagy fekélyek. Általában akkor alkalmazzák, amikor a hagyományos endoszkópia nem eredményes vagy nem kivitelezhető.

A klinikai vizsgálat olyan önkéntesek bevonásával végzett tudományos kutatási folyamat, amely az új orvosi kezelések, gyógyszerek és megelőzési stratégiák hatékonyságát és biztonságosságát teszteli. Ez az orvosbiológiai kutatás része, amelynek célja az orvosi tudásbázis bővítése. A vizsgálatokat általában egymást követő fázisokban végzik, amelyek mindegyike más-más célokat szolgál, és a kezelés különböző változatát teszteli.

A kolonoszkópia olyan orvosi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egy orvos, általában gasztroenterológus, megvizsgálja a vastagbél (vastagbél és végbél) belső bélrendszerét. Ennek során egy hosszú, hajlékony csövet (kolonoszkóp) vezetnek be a végbélbe. Ennek a csőnek a végén egy kis videokamera van, amely képeket küld egy kijelző monitorra, lehetővé téve a rendellenességek vagy a rák korai jeleinek felismerését.

A krioterápia egy olyan terápiás technika, amely extrém hideg alkalmazásával különböző egészségügyi állapotok, például bőrbetegségek, sportsérülések kezelésére vagy az általános wellness elősegítésére szolgál. Sebészeti eljárásokban is alkalmazzák a kóros szövetek elpusztítására. A rendszeres krioterápiás kezelések feltehetően fokozzák az immunitást és az anyagcserét, javítják a bőr egészségét és csökkentik a gyulladást.

A kvantitatív PCR (qPCR), más néven valós idejű PCR egy molekuláris biológiai technika, amelyet a DNS valós idejű felerősítésére és egyidejű mennyiségi meghatározására használnak. A qPCR fő előnye a hagyományos PCR-rel szemben az, hogy az exponenciális amplifikáció fázisában képes kimutatni a specifikus szekvenciákat, így hatékonyabb és pontosabb a DNS-elemzési és klónozási feladatokhoz.

A lobektómia olyan típusú műtétre utal, amelynek során egy lebenyt vagy egy szerv egy részét eltávolítják. Leggyakrabban a tüdő egy lebenyének eltávolításával hozzák összefüggésbe, például tüdőrák miatt, de más szervekre, például a pajzsmirigyre, a májra vagy az agyra is vonatkozhat. Az eljárás célja a betegség kezelése és az egészségi állapot javítása.

A lumpektómia egy olyan sebészeti eljárás, amelyet a szövet egy elkülönített részének vagy "csomójának", általában egy melldaganatnak az eltávolítására végeznek a beteg egyénből. Gyakran alkalmazzák a korai stádiumban lévő rák hatékony kezeléseként, megtartva a mellszövet nagy részét, és a masztektómia kevésbé invazív alternatíváját kínálva.

A magtű biopszia olyan orvosi eljárás, amelynek során egy tűt használnak egy kis szövetminta kinyerésére egy szervből vagy a testben lévő tömegből. A mintát mikroszkóp alatt vizsgálják meg a betegségek, például a rák diagnosztizálása céljából. Általában kevésbé invazív és kevesebb heggel jár, mint a sebészeti biopszia.

A mammográfia egy speciális orvosi képalkotó eljárás, amelyet az emlőbetegségek, elsősorban a rák szűrésére és diagnosztizálására használnak a nőknél. Ennek során röntgenfelvételeket készítenek az emlőről a rák korai jeleinek felismerése céljából, gyakran még a fizikai tünetek kialakulása előtt. A mammográfiát évente ajánlják bizonyos korcsoportokba tartozó vagy fokozott kockázatú nőknek.

A masztektómia az egyik vagy mindkét mell eltávolítása céljából végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyakran mellrák kezelésére alkalmaznak. A szöveteltávolítás mértéke változhat a részleges (a rákos rész eltávolítása) és a teljes (az egész mell eltávolítása) között. Ez egy kritikus döntés, amelyet általában más kezelési lehetőségek, kockázati tényezők és személyes preferenciák mérlegelése után hoznak meg.

A mellrekonstrukció egy olyan műtéttípus, amelyet olyan nőknél végeznek, akiknek az egyik mellét vagy annak egy részét eltávolították. Az eljárás helyreállítja a mell közel normális alakját, megjelenését, szimmetriáját és méretét a masztektómiát vagy lumpektómiát követően. Gyakran plasztikai sebész végzi, aki vagy implantátumokat, vagy a test egy másik területéről származó szövetet használ. Jelentős szerepet játszik a mellrákkezelésen átesett nők életminőségének és önbecsülésének javításában.

A "módosított radikális masztektómia" a mellrák kezelésére szolgáló olyan sebészeti eljárás, amely során a teljes mellet, a legtöbb hónalji nyirokcsomót és gyakran a mellkasi izmok feletti bélést is eltávolítják, de maguk a mellkasi izmok megmaradnak. Ez az eljárás a radikális masztektómiához képest kisebb fizikai hatással jár, mégis kiterjedt terápiát kínál az agresszív mellrák esetében.

A "sebészet" az orvosi területre utal, amely operatív technikákat alkalmaz a fizikai állapotok kivizsgálására vagy kezelésére. Magában foglalja a testszövetek és szervek vágását, eltávolítását, összevarrását vagy más módon történő fizikai megváltoztatását, amelyet gyakran sérült részek eltávolítása vagy helyreállítása céljából végeznek. A műtétek típusai a kisebb beavatkozásoktól a bonyolult nagy műtétekig terjedhetnek. Gyakran merészkedik a tudomány, a művészet és a technológia területére.

A nyiroktérképezés egy olyan orvosi eljárás, amelyet a daganatból elsőként elfolyó nyirokcsomók azonosítására használnak. Ezeket a nyirokcsomókat, az úgynevezett őrszem-nyirokcsomókat vizsgálják annak megállapítására, hogy a rák terjedt-e már.

Az orchiektómia egy olyan sebészeti eljárás, amelynek célja az egyik vagy mindkét here eltávolítása férfiaknál. Ezt a műtétet általában hererák vagy prosztatarák kezelési módjaként alkalmazzák. Az eljárás alkalmazható a herék súlyos sérülése esetén vagy a nemi identitást megerősítő műtét részeként is.

A pajzsmirigylobektómia olyan műtéti eljárás, amelynek során a pajzsmirigy egyik lebenyét (felét) eltávolítják. Erre gyakran akkor kerül sor, ha gyanús csomó vagy daganat van, vagy bizonyos pajzsmirigybetegségek kezelésére.

A PAP-kenet, más néven Papanicolaou-teszt a nők méhnyakrákjának orvosi szűrővizsgálata. Ennek során a nő méhnyakából - a méh alsó, keskeny végéből - sejteket gyűjtenek, hogy ellenőrizzék, hogy vannak-e olyan sejtrendellenességek, amelyek esetleg rákos sejtekké fejlődhetnek. A vizsgálatot általában 21 és 65 év közötti nőknek ajánlják.

A patológiai jelentés fontos orvosi dokumentum, amely a szövet- vagy sejtmintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeit mutatja be. Ezt a jelentést egy patológus dolgozza fel, és gyakran tartalmaz olyan részleteket, mint a diagnózis, a súlyosság, a sejtek részletei és szükség esetén a további kezelésre vonatkozó javaslatok. A patológiai jelentések segítik az egészségügyi szakembereket a megfelelő betegségkezelési stratégiák kidolgozásában.

A jelenlegi petefészek tartalékvizsgálatok közé tartoznak a hormonális markerek és az ultrahangos markerek. **Hormonális markerek:** a vérből történő vérvétel után határozzák meg. A megfelelő markerek az FSH (tüszőstimuláló hormon), az ösztradiol, az inhibin-B és az antimullerian hormon (AMH). Az FSH-szintek mérését a teljes menstruációs vérzés kezdete után 2-3 nappal a petefészek tartalékának markereként használják az 1980-as évek óta, a reprodukciós kimenetellel való összefüggése alapján. Az emelkedett FSH-értékek a gyenge petefészekválaszt és a fogamzási kudarcot jelzik, de nem mindig jelzik előre. Az ösztradiol a nő természetes ösztrogénje, és felelős a női másodlagos nemi jellegek kifejeződéséért. A petefészek tüszők granulózasejtjei termelik. Az ösztradiolszintet általában a korai tüszőfázisban mérik, és a magas szintek normális működést jeleznek. Az inhibin egy peptidhormon, amelynek 2 alegysége van (alfa és béta). Az inhibin-B-t a petefészek tüszők granulózasejtjei termelik, és szintje a menstruációs ciklus során változik. Az inhibin-B koncentrációja az életkor előrehaladtával és a korai petefészek-elégtelenség során csökken. Az AMH egy proteohormon, és a tüszők granulózasejtjei termelik. Az AMH kis ciklikus ingadozást mutat, és negatívan korrelál a tüszővesztés előrehaladásával és a nő életkorával: minél magasabb az AMH, annál magasabb a tüszőszám. **Ultrahangos markerek:** Ide tartozik az antralis tüszőszám (AFC) és a petefészek térfogatának mérése, mindkettő a petefészkek ultrahangos vizsgálatával. Az AFC a petefészekben lévő 2-10 mm közötti méretű antralis tüszők számát írja le. A petefészek tartalék ultrahangos markereinek legnagyobb előnye, hogy nem invazívak. Mindkét marker életkorral összefüggő csökkenést mutat.

A flebotómia egy olyan egészségügyi folyamat, amely magában foglalja a betegek vérvételét különböző célokra, például orvosi vizsgálatokra, adományozásra vagy kutatásra. Ezt az eljárást jellemzően egy flebotomista végzi, egy olyan speciális orvosi szakember, akit a vérminták helyes és biztonságos levételére képeztek ki.

A profilaktikus masztektómia olyan megelőző műtéti eljárás, amelynek célja az egyik vagy mindkét mell eltávolítása a mellrák kialakulásának kockázatának minimalizálása érdekében. Ezt jellemzően azoknál az egyéneknél mérlegelik, akiknél a mellrák kockázata genetikai mutációk vagy a betegség erős családi előzményei miatt magas.

A radikális masztektómia a mellrák kezelésére irányuló sebészeti eljárás. Ennél a műtétnél a teljes mellet, az alatta lévő mellkasi izmokat és a hónalj alatti összes nyirokcsomót eltávolítják. Valaha ez volt a standard kezelés, de ma már jellemzően kevésbé kiterjedt műtéteket végeznek.

A sebészi stádiumbeosztás a rák testben való terjedésének mértékét meghatározó eljárás. Ennek során a sebész a műtét során megvizsgálja a szöveteket, szerveket és néha a nyirokcsomókat, hogy felmérje, mennyire terjedt előre a rák. Ez az információ segít az orvosoknak megtervezni a leghatékonyabb kezelési stratégiát.

Az őrszemcsomó-térképezés egy olyan orvosi eljárás, amelyet az első olyan nyirokcsomó, az úgynevezett őrszemcsomó azonosítására használnak, amelybe a rákos sejtek a legnagyobb valószínűséggel átterjednek az elsődleges daganatból. Ez a technika segít az orvosoknak meghatározni a rák terjedésének mértékét és megtervezni a megfelelő kezelést.

Az őrszem nyirokcsomó az első olyan nyirokcsomó vagy nyirokcsomócsoport, ahol a rákos sejtek a legnagyobb valószínűséggel terjednek az elsődleges daganatból. Az orvosok általában az őrszemcsomókat vizsgálják meg egy őrszem-nyirokcsomó biopsziának nevezett eljárással annak megállapítására, hogy a rák elkezdett-e áttétet képezni vagy terjedni.

Az őrszem nyirokcsomó biopszia egy olyan sebészeti eljárás, amelyet annak megállapítására használnak, hogy a rák az elsődleges daganaton túl a nyirokrendszerbe is átterjedt-e. Ennek során azonosítják, eltávolítják és megvizsgálják az őrszem-nyirokcsomókat, amelyek az első olyan csomópontok, amelyekbe a rákos sejtek valószínűleg átterjednek az elsődleges daganatból.

A spermavizsgálat a legfontosabb vizsgálat a férfi termékenység értékelésére. Ehhez spermamintát kell szolgáltatni. Egy laboratóriumban egy csepp spermát mikroszkóp alatt vizsgálnak meg, és meghatározzák a spermiumok számát (spermiumszám), alakját (morfológia) és mozgékonyságát (mozgás). **Spermaszám****:** Normálisnak tekinthető a >16 millió/ml vagy összesen több mint 39 millió/ejakuláció. **Shape****:** Legalább 4%-nak normál alakúnak kell lennie. A spermiumok fejét, középső részét és farkát kell értékelni. **Mobilitás****:** A spermiumok több mint 42%-ának kell mozognia, és több mint 30%-ának kell utaznia. A mozgást progresszív (céltudatos előre irányuló mozgás), nem progresszív (helyi mozgás, körkörös mozgás) vagy immotilis (nincs mozgás) kategóriákba sorolják.