Rákszótár

A medulloblasztóma az agresszív, gyorsan növekvő agydaganat egyik típusa, amely elsősorban gyermekeket érint. A kisagyban, az agynak az egyensúlyért, a koordinációért és az összetett szellemi funkciókért felelős részében kezdődik. A korai felismerés és kezelés döntő fontosságú a túlélési arány és a kimenetel javítása szempontjából. Súlyossága ellenére a terápia fejlődése jelentősen növelte a túlélési arányt.

A melanoma egy olyan ráktípus, amely a pigmenttermelő sejtekből, a melanocitákból ered. Leggyakrabban a bőrben fordul elő, de előfordulhat a szemen (szemmelanoma) vagy a test más részein is. A melanoma hírhedt gyors terjedéséről és magas halálozási arányáról, különösen, ha nem fedezik fel időben. A napozás kulcsfontosságú kockázati tényező, ami hangsúlyozza a védelem és a felügyelet fontosságát.

Az emlőrák az emlőszövetből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, ahol a sejtek kontrollálatlanul növekedni kezdenek, és daganatot képeznek. Ez a daganat potenciálisan behatolhat a közeli szövetekbe, és ha nem kezelik, a vérkeringésen vagy a nyirokrendszeren keresztül a test távolabbi részeire is átterjedhet. Világszerte ez a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében. A mellrák korai felismerése rendszeres szűrővizsgálatokkal, például mammográfiával, valamint különböző kezelések, például műtét, kemoterápia, sugárkezelés és célzott terápiák alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres kezelés és a gyógyulás esélyeit.

A melanoma in situ a bőrrák korai formája, amikor a rosszindulatú sejtek a bőr legkülső rétegére, az epidermiszre korlátozódnak. Ez a melanoma legkorábbi stádiuma, és korai felismerése esetén jól kezelhető.

A desmoplasztikus kisméretű kereksejtes daganat (DSRCT) egy ritka és agresszív ráktípus, amely jellemzően a hasüregben fordul elő. Elsősorban serdülőket és fiatal felnőtteket érint, és sűrű rostos szövetekkel körülvett kis, kerek rákos sejtek jellemzik.

A felületesen terjedő melanoma a bőrrák egy gyakori típusa, amely a bőr pigmenttermelő sejtjeiből indul ki. Jellemzően lapos vagy enyhén emelkedett, szabálytalan határokkal rendelkező elszíneződött foltként jelenik meg, és a bőr felszínén kifelé növekedhet, mielőtt mélyebb rétegekbe hatolna.

A follikuláris karcinóma a pajzsmirigyrák egyik típusa, amely a pajzsmirigy tüszős sejtjeiből ered. Általában lassan növekszik, és korai felismerése esetén gyakran jó a prognózisa.

A glioszarkóma az agydaganatok ritka és agresszív típusa, amely gliális és szarkomatózus komponenseket egyaránt tartalmaz. A glioblasztóma egyik változata, és jellemzően felnőtteknél fordul elő, gyakran fejfájással, rohamokkal és neurológiai hiányosságokkal járó tünetekkel.

A húgycsőrák egy ritka ráktípus, amely a húgycsőben, a húgyhólyagból a vizeletet a testből kivezető csőben alakul ki. Olyan tüneteket okozhat, mint vizelési nehézség, vér a vizeletben és kismedencei fájdalom.

A központi idegrendszeri limfóma egy ritka ráktípus, amely az agy és a gerincvelő nyirokszövetében alakul ki. A központi idegrendszerben a fehérvérsejtek egy fajtájának, a limfocitáknak az ellenőrizetlen növekedésével jár.

A limfomatoid papulózis egy ritka bőrbetegség, amelyet visszatérő, öngyógyuló bőrelváltozások jellemeznek, amelyek hasonlítanak a limfómára, de jellemzően jóindulatúak. Ezek az elváltozások vörösesbarna dudorok vagy csomók formájában jelenhetnek meg a bőrön, és hetekig vagy hónapokig tarthatnak, mielőtt maguktól megszűnnének.

A lépi limfóma a rák egy olyan típusa, amely a lép nyirokszövetéből ered, amely a vér szűrésében és az immunrendszer támogatásában részt vevő létfontosságú szerv. Jellemzője a limfociták, a fehérvérsejtek egy típusának ellenőrizetlen növekedése.

A mediastinalis limfóma egy olyan ráktípus, amely a mediastinumban, a mellkas középső, a tüdő közötti részében található nyirokcsomókban alakul ki. A limfociták - a fehérvérsejtek egy fajtája - rendellenes növekedésével jár, és a szervezet immunrendszerét befolyásolhatja.

A másodlagos rák, más néven áttétes rák, akkor fordul elő, amikor a rákos sejtek az eredeti (elsődleges) helyről a test egy másik részére terjednek át. Ez a folyamat a rákos sejteknek a véráramban vagy a nyirokrendszerben történő mozgásával jár, ami új daganatok kialakulásához vezet más szervekben vagy szövetekben. A másodlagos daganatok megtartják az elsődleges ráktípus nevét, még akkor is, ha más helyen jelennek meg.

A nem invazív rák, más néven in situ rák, a rák olyan típusa, amely nem terjedt túl azon a sejtrétegen, ahol eredetileg kialakult. A kiindulási helyre korlátozódik, és nem hatolt be a szomszédos szövetekbe, illetve nem adott áttétet a test más részeibe.

A marginális zónás limfóma a lassan növekvő non-Hodgkin-limfóma egyik típusa, amely az immunrendszer részét képező nyirokszövet marginális zónájából ered. Gyakran érinti a lépet, a nyirokcsomókat vagy a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövetet (MALT), és a B-sejtek kóros burjánzása jellemzi.

A peritoneális karcinomatózis olyan állapot, amikor a rákos sejtek átterjednek a hashártyára, a hasüreg bélésére. Ez gyakran előfordul a hasi rákos megbetegedések, például a petefészek-, gyomor- vagy vastagbélrák előrehaladott stádiumában, és olyan tünetekhez vezet, mint a hasi fájdalom, puffadás és fogyás.

A petefészek csírasejtes daganat egy olyan ráktípus, amely a petefészek petesejtek termeléséért felelős sejtjeiből ered. Ezek a daganatok ritkák, és elsősorban fiatal nőket és serdülőket érintenek. Míg a legtöbb petefészek csírasejtes daganat jóindulatú, egyesek rosszindulatúak lehetnek, és orvosi kezelést igényelnek.

A pleomorf adenóma jóindulatú daganat, amely jellemzően a nyálmirigyekben, leggyakrabban a fültőmirigyben fordul elő. Különböző sejttípusok és struktúrák keveredése jellemzi, innen a "pleomorf" elnevezés. Bár általában nem rákos, kezelés hiányában rosszindulatúvá válhat.

A refrakter rák a rák olyan típusa, amely nem reagál a kezelésre. A kezelés ellenére tovább növekedhet vagy terjedhet, ami kihívást jelent a kezelésében.

A retroperitoneális szarkóma egy ritka ráktípus, amely a retroperitoneális térben található kötőszövetekben alakul ki, a hasüreg hátsó részén, a hashártya mögött található területen, amely a hasüreg bélése. Ezek a daganatok elég nagyra nőhetnek, mielőtt tüneteket okoznának, mivel a retroperitoneális területen van helyük terjeszkedni.

A ritka rákok olyan ráktípusok, amelyek ritkán fordulnak elő, és a lakosság kis százalékát érintik. Diagnosztizálásuk és kezelésük a korlátozott kutatás és tudatosság miatt kihívást jelenthet.

A szarkomatoid karcinóma egy ritka ráktípus, amely egyszerre mutat karcinóma és szarkóma jellegzetességeket. Ez egy agresszív daganat, amely különböző szervekben és szövetekben fordulhat elő, és gyakran kihívást jelent a diagnózis és a kezelés során a vegyes sejtkomponensek miatt.

A szerózus karcinóma egy olyan ráktípus, amely bizonyos szerveket, leggyakrabban a petefészket, a petevezetékeket és a hashártyát bélelő hámsejtekből ered. Jellemzője, hogy híg, vizes folyadékot termel, és agresszív természetéről és gyors terjedéséről ismert.

A szórványos rák olyan rákot jelent, amely véletlenül alakul ki, és nem öröklött genetikai mutációkkal függ össze. A legtöbb rákos megbetegedés sporadikus, ami azt jelenti, hogy a személy élete során környezeti tényezők vagy véletlenszerű sejtmutációk következtében szerzett genetikai változásokból ered.

A sárgatestdaganat a rák egy ritka típusa, amely jellemzően a petefészkekben vagy a herékben fordul elő. Leggyakrabban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordul elő, és az ivarsejtekből, azaz a spermiumokká vagy petesejtekké fejlődő sejtekből ered.

A thymus carcinoma egy ritka ráktípus, amely a felső mellkasban található thymus mirigyből ered. A thymomákkal ellentétben, amelyek általában jóindulatúak, a thymuscarcinoma rosszindulatú, és a test más részeire is átterjedhet.

A tumor érhálózata a daganatot tápanyaggal és oxigénnel ellátó, a daganat növekedését és túlélését lehetővé tevő érhálózatot jelenti. Ez az érrendszer a normális szöveti érrendszerhez képest gyakran rendellenes, szabálytalan szerkezetű és működésű.

A kolorektális adenóma a vastagbél vagy a végbél nyálkahártyájában kialakuló, nem rákos (jóindulatú) daganat egyik típusa. Ezek a daganatok a vastagbélrák előfutárainak tekinthetők, ami azt jelenti, hogy idővel rákossá válhatnak, ha nem távolítják el őket.

A zsigeri metasztázis a rákos sejteknek a daganat eredeti helyéről a belső szervekbe, például a májba, a tüdőbe vagy az agyba történő átterjedését jelenti. Ez a folyamat a rák előrehaladott stádiumát jelzi, és speciális kezelési stratégiákat igényel.

Az acinocellás karcinóma egy ritka ráktípus, amely a hasnyálmirigy acinocellás sejtjeiből ered, amelyek az emésztőenzimek termeléséért felelősek. Jellemzője ezeknek a sejteknek a rendellenes növekedése, ami daganat kialakulásához vezet a hasnyálmirigyben.

Az alacsony fokú glióma az agydaganat olyan típusa, amely az idegsejteket támogató gliasejtekből ered. Ezek a daganatok lassan növekvőnek és kevésbé agresszívnek számítanak a magas fokú gliómákhoz képest, de méretüktől és az agyban való elhelyezkedésüktől függően még mindig jelentős egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az anaplasztikus oligodendroglióma az agydaganatok egy ritka és agresszív típusa, amely az oligodendrocitákból ered, amelyek az agyban lévő idegsejteket támogató sejtek. Gyors növekedése és terjedési hajlama jellemzi, ami a többi agydaganattípushoz képest nagyobb kihívást jelent a kezelésében.

Az in situ adenokarcinóma a rák olyan típusa, amikor a mirigyszövet bélésében kóros sejtek találhatók, de nem terjedtek át a közeli szövetekre. A rák korai formájának tekinthető, és korai felismerése esetén gyakran kezelhető.

Az ameloblasztóma egy ritka, jóindulatú daganat, amely jellemzően az állkapocsban, az őrlőfogak közelében fordul elő. A fogak fejlődésében részt vevő sejtekből ered, és duzzanatot és fájdalmat okozhat az érintett területen. Bár jóindulatú, agresszív lehet, és behatolhat a közeli csontokba és szövetekbe.

Az anaplasztikus ependimóma egy ritka és agresszív agydaganattípus, amely az agykamrákat és a gerincvelő központi csatornáját bélelő ependimális sejtekből ered. Gyors növekedés és a központi idegrendszeren belüli terjedésre való hajlam jellemzi.

Az endometrium szarkóma egy ritka ráktípus, amely a méhnyálkahártya kötőszöveti sejtjeiből ered. E sejtek kóros és ellenőrizetlen növekedése jellemzi, amely behatolhat a környező szövetekbe és átterjedhet a test más részeire.

Az epidermális karcinóma a bőrrák egyik típusa, amely a bőr legkülső rétegéből, a hámból ered. Ebben a rétegben a rendellenes sejtek ellenőrizetlen növekedésével jár, ami daganatok kialakulásához vezet. Ez az állapot gyakran összefügg a nap vagy a szoláriumból származó ultraibolya (UV) sugárzásnak való tartós kitettséggel.

Az extranodális limfóma a rák olyan típusa, amely a fehérvérsejtek egy fajtájából, a limfocitákból ered, de a nyirokcsomókon kívül jelentkezik. Olyan szerveket érinthet, mint a gyomor, a bőr és az agy.

A pajzsmirigyen kívüli kiterjedés a pajzsmirigyráknak a pajzsmirigyn kívülre, a környező szövetekbe történő terjedésére utal. Ez befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket és a prognózist.

Az indolens limfóma a nyirokrendszert érintő daganattípus. Lassú növekedés és progresszió jellemzi, ami azt jelenti, hogy gyakran évekbe telik, mire súlyossá válik. Lassú jellege ellenére is igényelhet kezelést és megfigyelést.

Az orsósejtes karcinóma egy ritka ráktípus, amelyet orsó alakú sejtek jellemeznek, amelyek a test különböző részein jelenhetnek meg, és alakjuk miatt gyakran szarkómára emlékeztetnek. Jellemzően a bőrben vagy a lágyrészekben fordul elő, és agresszív lehet, azonnali orvosi ellátást igényel.

A vaszkuláris szarkóma egy ritka ráktípus, amely az ereket alkotó sejtekből ered. A test bármely részén előfordulhat, de leggyakrabban a bőrben, a májban vagy a mély szövetekben fordul elő. Ez a rák agresszív természetéről és arról ismert, hogy gyorsan átterjedhet a test más részeire is.

A másodlagos rosszindulatú daganatok olyan új rákos megbetegedések, amelyek olyan személynél jelentkeznek, akinél korábban már diagnosztizáltak rákot. Ezek nem az eredeti rák kiújulásai, hanem teljesen új ráktípusok, amelyek az eredeti rákkezelés, a genetikai hajlam vagy más kockázati tényezők következtében alakulnak ki.

A rákorganoidok háromdimenziós sejtkultúrák, amelyek a beteg tumorsejtjeiből származnak. Ezek az organoidok a tényleges daganatok szerkezetét és működését utánozzák, lehetővé téve a kutatók számára a rák hatékonyabb laboratóriumi vizsgálatát. Személyre szabott megközelítést biztosítanak a rák biológiájának megértéséhez és a lehetséges kezelések teszteléséhez.

A szesszilis fogazott elváltozások a vastagbélben található olyan daganattípusok, amelyek potenciálisan rákká fejlődhetnek. Jellemzőjük a lapos, széles alap és a mikroszkóp alatt fűrészfogas megjelenés. Ezeket az elváltozásokat rákmegelőzőnek tekintik, és gyakran rutinszerű vastagbéltükrözés során fedezik fel.

A tüdőáttétek olyan rákos sejtekre utalnak, amelyek a test egy másik részében található elsődleges daganatból a tüdőbe terjedtek. Ezt a folyamatot áttétképződésnek nevezik, és azt jelzi, hogy a rák előrehaladott stádiumban van.

A méhrák olyan ráktípusra utal, amely a méhben, a nő medencéjében lévő körte alakú szervben kezdődik, ahol a magzat fejlődése zajlik. Elsősorban a menopauza utáni nőket érinti, és jellemzően a sejtek ellenőrizetlen növekedése okozza. A két fő típusa az endometriumrák (leggyakoribb, a méhnyálkahártyából indul ki) és a méhszarkóma (ritka, az izomból indul ki). A korai diagnózis és kezelés döntő fontosságú a hatékony kezeléshez.