Rákszótár

A "B-sejtes limfóma" egy olyan ráktípus, amely a B-sejtekben alakul ki, a fehérvérsejtek egy olyan típusában, amely segít a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben. Elsősorban a B-sejtek kóros növekedése és osztódása jellemzi, ami gyakran daganatok kialakulásához vezet, általában a nyirokcsomókban, de a nyirokrendszer bármely pontján előfordulhat.

A Burkitt-limfóma a non-Hodgkin-limfóma egyik típusa, a nyirokrendszer gyorsan növekvő és agresszív rákos megbetegedése. Túlnyomórészt gyermekeket érint, és nevét Denis Burkittről kapta, aki 1958-ban először azonosította ezt a betegséget afrikai gyermekeknél. A gyakori tünetek közé tartozik a láz, az éjszakai izzadás és a jelentős súlyvesztés.

A Merkel-sejtes karcinóma (MCC) a bőrrák egy ritka és agresszív típusára utal, amely jellemzően a közvetlenül a bőr és a szőrtüszők alatti hormontermelő sejtekből indul ki. Általában hússzínű vagy kékes-vöröses csomó formájában jelenik meg, és általában a napnak kitett területeken alakul ki. Bár az MCC bármely életkorban előfordulhat, túlnyomórészt az idősebbeket és a gyenge immunrendszerrel rendelkezőket érinti.

A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egy olyan típusára utal, amely a bazális sejtekből ered, amelyek új bőrsejteket termelnek a régiek helyettesítésére. Gyakran viaszos vagy fényes dudor vagy vörös, pikkelyes folt formájában jelentkezik a napnak rendszeresen kitett bőrön. Mivel a bőrrák leggyakoribb típusa, a korai felismerés és kezelés megelőzheti a szövődményeket.

A "glioma" az agyban és a gerincvelőben előforduló daganattípus. A gliasejtekből indul ki, amelyek az agyban lévő idegsejtek számára támaszt és védelmet nyújtanak. A gliomák különböző formákban és súlyosságban alakulhatnak ki, a jóindulatútól a nagyon rosszindulatúig. A tünetek jellemzően változóak, és a daganat elhelyezkedésétől és méretétől függnek.

A gyomorrák, más néven gyomorrák, olyan betegség, amelyet a gyomornyálkahártya sejtjeinek kóros és ellenőrizetlen növekedése jellemez, amely tömeges vagy daganatot képez. Tünetei közé tartozik az emésztési zavar, az akaratlan fogyás, a gyomorfájdalom, a puffadás és a hányinger. A kockázati tényezők közé tartozik a Helicobacter pylori-fertőzés, a dohányzás, bizonyos étrendi tényezők és a genetikai feltételek.

A gyulladásos emlőrák (IBC) az emlőrák egy agresszív és ritka típusa, amelyet az emlő kiterjedt gyulladása és vörössége jellemez. Gyorsan előrehalad, gyakran duzzadttá, érzékennyé és fertőzöttnek tűnővé teszi a mellet. Az IBC az összes mellrákos eset 1-5%-át teszi ki, és a betegek optimális kimenetele érdekében korai diagnózist és gyors kezelést igényel.

A gégerák a torokrák egy olyan típusa, amely kifejezetten a hangszalagot, azaz a gégét érinti. Jellemzően a gégét bélelő laphámsejtekben alakul ki, és befolyásolja a légzést, a nyelést és a hangminőséget. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a HPV bizonyos törzsei. A kezelés gyakran műtétet, sugárkezelést vagy kemoterápiát foglal magában. Mivel agresszív betegségről van szó, a korai felismerés jelentősen javítja a prognózist.

A hererák a rosszindulatú daganatok egyik fajtája, amely a herékből, a spermiumokat és hormonokat termelő férfi szaporítószervekből ered. Ez a betegség, bár más rákos megbetegedésekhez képest ritka, a 15-35 év közötti amerikai férfiak körében a leggyakoribb rákos megbetegedés. Jól kezelhető, gyakran gyógyítható, de a korai felismerés kulcsfontosságú a jobb prognózis és a gyógyulás szempontjából.

A hólyagrák a húgyhólyagban, a vizeletet tároló szervben kialakuló rosszindulatú daganat. A leggyakoribb típusa, az átmeneti sejtes karcinóma, a hólyagot bélelő sejtekből ered. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a vegyi expozíció és a krónikus fertőzések. A tünetek között gyakran szerepel a vérbőség, a vizelés közbeni kellemetlen érzés és a hát alsó részén jelentkező fájdalom. A korai felismerés és kezelés létfontosságú.

A juvenilis myelomonocytás leukémia (JMML) a vérrák egy ritka és agresszív formája, amely elsősorban a hat év alatti gyermekeket érinti. Jellemzője az éretlen fehérvérsejtek (myelomonociták) túltermelődése a csontvelőben, ami károsítja az alapvető vérsejtek termelését, és olyan súlyos szövődményekhez vezet, mint a vérszegénység, fertőzés, vérzés és szervi működési zavarok.

A karcinoid tumor a neuroendokrin tumorok ritka, lassan növekvő típusa, amely elsősorban az emésztőrendszerből vagy a tüdőből ered. Gyakran évekig tart, amíg a tünetek megjelennek, amelyek a daganat elhelyezkedésétől függően változhatnak. Bár a legtöbb karcinoid tumor jóindulatú, egyesek átterjedhetnek a test más részeire és rosszindulatúvá válhatnak. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés hatékonyan kezelheti a daganatot.

A kissejtes tüdőrák a tüdőrák egy gyorsan növekvő típusa, amelyet általában a dohányzás okoz. Jellemzően a hörgőkben kezdődik, gyorsan elterjed az egész testben, és olyan tünetekkel jelentkezik, mint a köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj. A kezelési lehetőségek közé tartozik a kemoterápia, a sugárkezelés és a műtét. Ez a rák az összes tüdőrák körülbelül 10-15%-át teszi ki.

A kolangiókarcinóma, közismert nevén epevezetékrák egy ritka és agresszív ráktípus, amely a májban található apró, csőszerű epevezetékekben alakul ki. Ezek a csatornák szállítják az epét, a zsír emésztését segítő folyadékot az epehólyagba. Ezt a rákot gyakran nehéz diagnosztizálni, és általában előrehaladott stádiumban fedezik fel.

A kondroszarkóma egy olyan ráktípus, amely elsősorban a porcsejteket érinti. A betegség gyakran a felkarok, a lábak, a medence vagy a gerinc csontjaiban jelentkezik. Az állapot jellemzően lassan fejlődik, és a felnőttek és az idősebb egyének esetében magasabb kockázati tényezőt hordoz. A kezelés általában műtétet vagy sugárterápiát foglal magában.

A krónikus limfocita leukémia (CLL) a rák egy olyan típusa, amely a csontvelőben indul ki, és a kóros, érett limfociták (a fehérvérsejtek egy típusa) túltermeléséhez vezet. Fokozatos progresszióval azonosítható, jellemzően idősebb felnőtteket érint. A tünetek között gyakran szerepelnek duzzadt nyirokcsomók, fáradtság és fogyás.

A krónikus mieloid leukémia (CML) egy olyan ráktípus, amely a csontvelő vérképző sejtjeiből indul ki, és fokozatosan behatol a vérbe. Jellemzője a fehérvérsejtek túlzott növekedése. A CML jellemzően lassan fejlődik, de kezeletlenül agresszívebb fázisba, az úgynevezett blasztkrízisbe léphet át.

A limfóma a rák egy olyan típusa, amely a nyirokrendszerből, a szervezet immunrendszerének alapvető összetevőjéből ered. Kifejezetten a limfocitákban, a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek egy típusában alakul ki. Két fő típusa van - a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma. A tünetek jellemzően a duzzadt nyirokcsomók, a fáradtság és a megmagyarázhatatlan fogyás.

A liposzarkóma egy ritka ráktípus, amely a zsírsejtekből ered. Gyakran a végtagokat vagy a hasat érinti, de a test más részein is jelentkezhet. Növekedése lassú és kezdetben észrevétlen lehet, de végül zavarhatja a szervfunkciókat vagy a mozgást. A kezelési lehetőségek általában műtétet, sugárterápiát vagy kemoterápiát foglalnak magukban.

A lobuláris karcinóma az emlőrák egy olyan típusa, amely a lebenyekből, azaz a mell tejtermelő mirigyekből ered. Ez az emlőrák második leggyakoribb típusa, gyakran lassabban növekszik, és kevésbé valószínű, hogy csomót képez, mint a gyakoribb típus, a duktális karcinóma. Nagyrészt a menopauza utáni nőket érinti, és a test más részeire is átterjedhet.

A mezotelióma egy ritka, agresszív ráktípus, amely elsősorban a tüdő, a hasüreg vagy a szív védőburkolatán alakul ki. Általában az azbesztnek, egy mikroszkopikus, rostos ásványnak való kitettség okozza. Mivel a tünetek gyakran évtizedekkel az expozíció után jelentkeznek, a diagnózis általában a későbbi stádiumban történik, ami befolyásolja a prognózist és a kezelési lehetőségeket.

A myeloma multiplex a vérrák egyik típusa, amely a plazmasejtekből, az antitestek termeléséért felelős fehérvérsejtek egy típusából ered. Ebben az állapotban ezek a sejtek rosszindulatúvá válnak, ellenőrizetlenül szaporodnak, és felhalmozódnak a csontvelőben, megzavarva az egészséges vérsejtek termelését.

A méhnyakrák a méhnyak sejtjeiből, a méh alsó, a hüvelyhez csatlakozó részéből kiinduló daganatos megbetegedés. Akkor alakul ki, amikor a méhnyak abnormális sejtjei kontrollálatlanul növekednek. Többnyire a humán papillomavírus (HPV) bizonyos törzsei okozzák, és gyakran sikeresen kezelhető, ha a rendszeres szűrővizsgálatok, például a Pap-teszt révén korán felismerik.

A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) a tüdőrák leggyakoribb típusa, az összes eset mintegy 85%-át teszi ki. Jellemzően lassabban növekszik és terjed, mint a kissejtes tüdőrák. Három fő típusát különböztetjük meg: laphámsejtes karcinóma, adenokarcinóma és nagysejtes karcinóma. Az NSCLC általában a tüdőt bélelő sejtekből indul ki, és korai felismerés esetén gyakran sikeresen kezelhető.

A nyelőcsőrák a rosszindulatú daganatok egy olyan típusa, amely a nyelőcsőben, a hosszú, üreges csőben keletkezik, amely a torkot a gyomorral köti össze. Általában a nyelőcsövet bélelő sejtekből indul ki, és a nyelőcső mentén bárhol előfordulhat. A betegség gyakran nyelési nehézségekkel, fogyással vagy mellkasi panaszokkal járó tünetekkel jár. A két elsődleges típusa a laphámrák és az adenokarcinóma.

A prosztatarák olyan betegség, amelyet a prosztata, a férfiaknál jelenlévő apró, dió alakú, a spermatermelésért felelős szervben lévő sejtek rendellenes növekedése jellemez. Ez az egyik legelterjedtebb ráktípus a férfiak körében, és a lassan növekvőtől az agresszívig terjedhet, és kezeletlenül hagyva áttéteket adhat más testrészekre. A kockázati tényezők közé tartozik az életkor, a családi előzmények, a faji hovatartozás és bizonyos táplálkozási szokások.

A Non-Hodgkin-limfóma (NHL) a szervezet immunrendszerének részét képező nyirokrendszerben kialakuló különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések egy csoportjára utal. A Hodgkin-limfómától eltérően az NHL típusait különböző egyedi genetikai marker-rendellenességek alapján azonosítják. Ezek a rákok a test bármely pontján eredhetnek, és bármely szövetre vagy szervre átterjedhetnek. Típusától függően változatos tüneteket mutat, és különböző sebességgel haladhat előre.

A lágyrészszarkóma egy ritka ráktípus, amely a lágyszövetekből, például zsírból, izomból, idegekből, rostos szövetekből, erekből vagy mély bőrszövetekből ered. A test bármely részén előfordulhat, leggyakrabban azonban a karokban, lábakban, mellkasban vagy a hasban fordul elő. A gyors diagnózis és kezelés döntő fontosságú ennek az állapotnak a hatékony kezeléséhez.

A tripla negatív emlőrák (TNBC) az emlőrák egy altípusát jelenti, amelyet az ösztrogén-, progeszteron- és HER2-receptorok hiánya jellemez, így kevésbé reagál a hormonális terápiákra. Ez a ráktípus gyakran agresszívebb és más típusokhoz képest nagyobb a kiújulás kockázata, ezért speciális kezelési stratégiákat igényel.

A vastagbélrák, más néven kolorektális rák a vastagbél vagy a végbél sejtjeiből kiinduló rosszindulatú betegség. Jellemzően apró, nem rákos sejtek (polipok) formájában kezdődik, amelyek idővel rákká alakulhatnak. A tünetek közé tartozhat a székelési szokások megváltozása, vér a székletben és tartós hasi panaszok. A szűrésen keresztüli korai felismerés gyakran sikeres kezeléshez vezethet.

A veserák a rosszindulatú daganatok egy olyan típusa, amely a vesében, pontosabban a vesében lévő kis csövekben keletkezik. Változatai közé tartozik a vesesejtes karcinóma és az átmeneti sejtes karcinóma. Gyakran a korai stádiumban fedezik fel, amikor még alig vagy egyáltalán nincsenek tünetek. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás. A kezelés magában foglalhat műtétet, sugárterápiát vagy célzott terápiákat.

A végbélrák olyan betegség, amelynek során rosszindulatú (rákos) sejtek képződnek a végbél szöveteiben. A végbél a vastagbél utolsó néhány centimétere. Gyakran olyan tünetekkel jelentkezik, mint a székelési szokások tartós megváltozása, végbélvérzés vagy vér a székletben, tartós hasi panaszok és megmagyarázhatatlan fogyás. A korai diagnózis segíti a hatékony kezelést.

Az akut limfoblasztos leukémia (ALL) egy ritka ráktípus, amelyet a csontvelőben lévő kóros fehérvérsejtek gyors termelődése jellemez. Ezek a sejtek akadályozzák a normális vérsejtek termelődését, és olyan tüneteket váltanak ki, mint a fáradtság, láz és vérzés. Az ALL leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, de felnőtteknél is előfordulhat. A kezelés gyakran kemoterápiát, sugárkezelést, célzott terápiát vagy őssejt-transzplantációt foglal magában.

Az angioszarkóma egy ritka, rosszindulatú daganat, amely az endotélsejtekből, azaz az erek belső felszínét borító sejtekből ered. Bárhol előfordulhat a szervezetben, de leggyakrabban a bőrben, az emlőben, a májban, a lépben és a mélyszövetekben fordul elő. Agresszív jellege miatt gyakran rossz prognózissal jár. Ez a daganat egyedülálló kihívást jelent a magas kiújulási arány és a kezeléssel szembeni rezisztencia miatt.

A végbélrák a végbélcsatornából vagy a végbélből kiinduló rosszindulatú daganatok ritka típusa. Akkor kezdődik, amikor a végbélnyílásban vagy annak környékén lévő egészséges sejtek megváltoznak és kontrollálatlanul növekednek, tömeget képezve. A kockázati tényezők közé tartozik a növekvő életkor, a HPV-fertőzések és a dohányzás. A tünetek közé tartozhat a végbélvérzés, fájdalom vagy a székletürítés megváltozása. A kezelés gyakran kemoterápiát, sugárkezelést vagy műtétet foglal magában.

Az akut mieloid leukémia (AML) a vérrák egy gyorsan fejlődő típusa, amely a csontvelőben lévő myeloid sejtek vonalát érinti. Az AML-t az éretlen fehérvérsejtek, az úgynevezett blasztok túltermelődése jellemzi, és zavarja a normális vérsejtek termelését, ami vérszegénységhez, fertőzésekhez és vérzéses szövődményekhez vezet. A gyors diagnózis és kezelés alapvető fontosságú az agresszív jellege miatt.

Az akut promielocitás leukémia (APL) az akut myeloid leukémia egyik altípusa, a csontvelőben található vérképző sejtek gyorsan növekvő rákos megbetegedése. Az APL-ben a promilocitáknak nevezett éretlen vérsejtek felhalmozódnak a csontvelőben, csökkentve az egészséges fehér- és vörösvérsejtek és vérlemezkék termelését. Ez fáradékonysághoz, fertőzésekre való fogékonysághoz és fokozott vérzéshez vezethet.

Az asztrocitóma az agydaganat egy olyan típusa, amely az asztrocitákból, az agy támogató szövetét alkotó csillag alakú sejtekből ered. Ezek a daganatok az agy és a gerincvelő különböző részein fordulhatnak elő. Az asztrocitómák agresszivitási szintje változó, a jóindulatú (nem rákos) és a rosszindulatú (rákos) között.

Az endometriumrák a rák egy olyan típusa, amely a méh belső nyálkahártyájából, az úgynevezett méhnyálkahártyából indul ki. Ez a méhrák leggyakoribb formája, és jellemzően a menopauza utáni nőknél diagnosztizálják. A tünetek közé tartozhat a rendellenes hüvelyi vérzés, a kismedencei fájdalom és a közösülés közbeni fájdalom. A korai felismerés kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez.

"Az epehólyagrák a rák egy viszonylag ritka formája, amely az epehólyagból, a máj alatt elhelyezkedő, epét tároló szervből ered. Ez a betegség gyakran észrevétlen marad rejtett elhelyezkedése és a korai tünetek hiánya miatt. Az epehólyagrák konkrét oka ismeretlen, de néhány tényező, például az epekő, az epevezeték rendellenességei és bizonyos májbetegségek növelhetik a kockázatát."

Az invazív lobuláris karcinóma (ILC) az emlőrák egy olyan típusa, amely a tejtermelő mirigyekben (lebenyekben) kezdődik, és a test más részeire is átterjedhet. Ez az emlőrák második leggyakoribb típusa, az összes eset mintegy 10%-át teszi ki. A többi típustól eltérően az ILC általában mindkét mellben egyszerre fordul elő.

Az oligodendroglióma az agydaganatok egy típusa, amely az oligodendrocitákból, a neuronok körüli szigetelőréteget, a mielint termelő sejtekből ered. Ez a lassan növekvő daganat általában felnőtteket érint, és gyakran az agy homloklebenyében található. A tünetek közé tartozik a tartós fejfájás, a rohamok, valamint a személyiség vagy a szellemi képességek megváltozása. A kezelés jellemzően műtétet, kemoterápiát és sugárterápiát foglal magában.

Az orrgaratrák az orrgaratban, azaz a torok felső részén, az orr mögött és a koponyaalap közelében található területen kialakuló daganatos megbetegedés egyik fajtája. Jellemzője az orrgaratot bélelő laphámsejtek rendellenes sejtnövekedése. Ez a ráktípus a világ legtöbb részén ritka, de bizonyos régiókban, különösen Délkelet-Ázsiában gyakoribb.

A fibroszarkóma egy ritka ráktípus, amely rostos szövetből ered, és jellemzően a lábakat, a karokat vagy a törzset érinti. Az orsó alakú sejtek gyors növekedése jellemzi, és leggyakrabban középkorú felnőtteknél fordul elő. Korai felismeréssel és kezeléssel - gyakran a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia kombinációjával - javítható a prognózis.

A "laphámrák" a bőrrák egyik elterjedt típusa, amely a laphámsejtekből ered. Ezek a sejtek alkotják a bőr hámrétegének külső rétegét. Az állapotot általában a nap vagy a szoláriumból származó ultraibolya (UV) sugárzásnak való tartós kitettség okozza. Gyakran szilárd, vörös csomó vagy lapos, pikkelyes, kérges felületű elváltozás formájában jelentkezik. Bár elsősorban a napnak kitett területeken jelentkezik, a test bármely pontján előfordulhat. A korai diagnózis és kezelés létfontosságú a terjedés megelőzésében.

A leukémia a vérrák típusainak egy csoportja, amely elsősorban a csontvelőt és a fehérvérsejteket érinti. Akkor fordul elő, amikor a szervezet csontvelője túlzott számú kóros fehérvérsejtet termel, gátolva a megfelelő testi működéshez fontos vörösvértestek és vérlemezkék termelődését. Ez zavarja a szervezet fertőzések elleni küzdelem, a véralvadás és az oxigénszállítás képességét.

A pajzsmirigyrák a rosszindulatú daganatok egyik fajtája, amely a pajzsmirigyben, a torok tövében található, pillangó alakú, a hormontermelésért felelős szervben kezdődik. A tünetek között gyakran szerepel a nyakban lévő csomó, hangváltozás, nyelési nehézség vagy megmagyarázhatatlan súlyváltozás. A kezelés a rák stádiumától és típusától függ, de magában foglalhat műtétet, radioaktív jódterápiát, hormonterápiát és kemoterápiát. A korai felismerés magas túlélési arányt tesz lehetővé.

A szemhéjrák a szemhéjat érintő különféle rosszindulatú daganatos megbetegedésekre utal. Ezek általában bőrrákok, amelyek a szemhéjat bélelő sejtekből fejlődnek ki. Gyakori típusai közé tartozik a bazálsejtes karcinóma, a laphámrák és a melanoma. Az állapot olyan tüneteket okozhat, mint a tartósan fennálló csomó, vörös szem vagy irritáció. A diagnózis és a kezelés kulcsfontosságú az olyan szövődmények, mint a látásvesztés megelőzése érdekében.

A veserák, más néven veserák, olyan betegség, amelyet a vesékben, a vérből a hulladékot kiszűrő létfontosságú szervekben lévő sejtek rendellenes és ellenőrizhetetlen növekedése jellemez. Leggyakoribb típusa a vesesejtes karcinóma. A tünetek között szerepelhet vér a vizeletben, hátfájás és fáradtság. A késői felismerés vagy diagnózis a betegség más szervekre való átterjedéséhez vezethet. A kezelés a stádiumtól függően változik, és magában foglalhat műtétet, sugárkezelést vagy célzott terápiát.

Az anaplasztikus pajzsmirigyrák a pajzsmirigyrák egy ritka, agresszív típusa, amelyet a pajzsmirigyben, a nyak alján található mirigyben lévő sejtek ellenőrizetlen növekedése jellemez. Ez a rák gyakran gyorsan növekszik és a test más részeire is átterjed, ami megnehezíti a kezelését. Súlyossága ellenére az összes pajzsmirigyráknak csak körülbelül 1-2%-át teszi ki.