Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyire gyakoriak a szorongásos zavarok azoknál az embereknél, akik túlélték a rákos megbetegedést a kezelés után, és figyelmet fordít arra, hogy mikor fordulnak elő a rák diagnózisával összefüggésben, és ha hangulatzavarokkal együtt fordulnak elő. A leggyakrabban talált szorongásos zavarok a generalizált szorongásos zavar (GAD), a szociális fóbia (SP) és a szociális szorongásos zavar (SAD) voltak. Ami érdekes, hogy e szorongásos zavarok jelentős része a rákdiagnózis után jelentkezett, ami megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy már korábban is fennálltak.
Sok rákos túlélő úgy gondolta, hogy szorongásos tünetei a rákos megbetegedésük miatt jelentkeztek. Például a SAD gyakran akkor jelentkezett, amikor a rák miatt másnak érezték magukat a kinézetükben, a gondolataikban vagy a másokkal való interakcióikban. Másrészt a GAD gyakran azért fordult elő, mert aggódtak az egészségükben bekövetkező változások miatt, és a rák miatt sebezhetőbbnek érezték magukat.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a résztvevők átlagosan 58 évesek voltak, vagyis jóval idősebbek annál, mint amikor a szorongásos zavarok általában kezdődnek a lakosság körében. Ez arra utal, hogy a rákos megbetegedések miatt a szorongásos zavarok később alakulhatnak ki, ami azt mutatja, hogy az idősebb rákos túlélőknek szükségük van mentális egészségügyi támogatásra.
Ezenkívül a rákos túlélők több mint kétharmadánál, akiknél a rák diagnózisa után szorongásos zavarok alakultak ki, korábban soha nem fordult elő szorongásos zavar, ami azt jelenti, hogy a rákos megbetegedések miatt az embereknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szorongásos zavarok első alkalommal.
A tanulmány azonosított néhány olyan tényezőt is, amelyek miatt az embereknél nagyobb valószínűséggel alakult ki szorongásos zavar a rák diagnózisa után, mint például a kezelés több mellékhatása, a rák előrehaladottabb stádiuma és a sugárkezelés. Ez azt mutatja, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak ellenőrizniük kell a szorongásos tüneteket a rákbetegeknél, különösen, ha a kezeléssel kapcsolatos mellékhatásaik vannak.
Összefoglalva, ez a kutatás fontos információkkal szolgál arról, hogy mennyire gyakoriak a szorongásos zavarok a rák túlélőinél, mikor fordulnak elő, és mi teheti valószínűbbé a kialakulásukat. Hangsúlyozza a rák túlélőinek mentális egészségügyi támogatásának szükségességét.
