Ez a tanulmány a részvételi akadályok súlyosságát vizsgálja a gyermekkori hátsó fossa tumoros (PFT) betegeknél, akik sok évvel a kezelés után túléltek. A múltban a kedvezőtlen kimenetellel kapcsolatos etiológiai vizsgálatok elsősorban a patobiológiai kockázati tényezőkre összpontosítottak. A jelenlegi elemzés célja a környezeti változók jelentőségének vizsgálata.
Átlagosan 10 évvel a diagnózis felállítása után 42 gyermekkori PFT-t túlélő beteg (átlagéletkoruk 17 év) oktatási és szociális nehézségeiről kérdeztük a pszichoszociális erőforrás-központú felmérést (PREDI) követő, saját készítésű kérdőív segítségével. Az oktatási vagy társadalmi részvételi akadályokat az iskolai vagy a kortárskapcsolatokban jelentett, saját és/vagy proxy által jelentett nehézségek határozták meg. Ennek megfelelően a gyermekeket és serdülőket a megfelelő és korlátozott részvételű csoportokba sorolták. Ezt követően a tanulmány azonosította a potenciális patobiológiai (kezelés típusa, hydrocephalus, tumor relapszus, nem, életkor a diagnózis felállításakor, rohamok és kisagyi mutizmus) és környezeti (szülői és anyai végzettség, testvérek, fő nyelv, személyes és környezeti értékek közötti eltérések, rendszeres testmozgás és saját lakótér) kockázati tényezőket, és megvizsgálta, hogy a megfelelő és korlátozott részvételű betegek különböznek-e a kockázati tényezők számában.
Közel egy évtizeddel a kezelés után a betegek kétharmada tapasztalt oktatási és/vagy szociális nehézségeket. A korlátozott részvételű betegeknél gyakrabban fordultak elő olyan környezeti tényezők, mint az alacsony anyai végzettség, a testvérek, a német nyelvtől eltérő fő nyelv, a társadalmi és személyes értékek közötti eltérések és a rendszertelen fizikai aktivitás, valamint a patobiológiai rizikófaktorok, mint a kezelés típusa, a hydrocephalus, a tumor relapszusa, a kisagyi mutizmus és a rohamok. Ezek a változók szignifikánsan megkülönböztették a korlátozott részvétellel rendelkező és nem rendelkező betegeket. A korlátozott részvétel a gyermekkori PFT miatt kezelt betegeknél gyakori. A patobiológiai mellett a környezeti kockázati tényezők is jelentős szerepet játszanak az oktatási és társadalmi részvételi korlátokban.
Ez rávilágít arra a tényre, hogy a késői következmények kialakulásának kockázati tényezőit vizsgálva nem elegendő kizárólag a patobiológia figyelembevétele. A jövőbeni etiológiai vizsgálatoknak biopszichoszociális perspektívát kell elfogadniuk.
