A foglalkoztatás a rák utáni egészséges élet kulcsfontosságú szempontjának tekinthető. Többek között lehetővé teszi a serdülők és fiatal felnőttek számára a normalitás érzését (napi struktúra), identitástudatuk és anyagi biztonságuk visszanyerését, ami pozitív hatással van általános egészségi állapotukra és életminőségükre. Sajnos sok túlélő számol be a daganatos betegség és kezelés nemkívánatos következményeiről. Ezek közé tartozik a munkanélküliség, az alacsonyabb jövedelem és a karrier átrendeződése. Mivel a fiatal túlélők szakmai pályafutásuk elején járnak, és kevés vagy semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkeznek, a munka világába való (újra)beilleszkedés komoly kihívást jelenthet számukra.
A túlélők szakmai és pénzügyi helyzetének alaposabb vizsgálatához Silvie Janssen kutatói összehasonlították a rák túlélőit a hollandiai lakosság korban és nemben megegyező korú és nemű tagjaival. Az egyéneket a rák diagnózisának évében, egy évvel azután és öt évvel azután hasonlították össze, hogy megvizsgálják a rák (és a kezelés) rövid és hosszú távú hatásait. A tanulmány különlegessége, hogy a kutatók nem a túlélők önbevallásos adatait használták fel a foglalkozási és pénzügyi helyzetükre vonatkozóan, hanem a holland statisztikai hivatal objektív nyilvántartási adatait használták.
Melyek a jelen tanulmány eredményei?
A tanulmány ki tudta mutatni, hogy a rákos megbetegedést túlélő fiatalok rövid és hosszú távon is jelentősen kisebb valószínűséggel foglalkoztathatók, mint az általános népesség. A túlélők nagyobb valószínűséggel részesülnek rokkantsági ellátásban is. A személyes és a háztartási jövedelem azonban nem különbözött a rákos és a nem rákos betegek között. Az is kiderült, hogy a nők jelentősen nagyobb valószínűséggel tartósan munkanélküliek, mint a férfiak. A kezelés típusa is befolyásolja a foglalkoztatási helyzetet: az invazívabb terápiák (kemoterápia, sugárkezelés és hormonterápia) munkanélküliséggel járnak. Ez arra utal, hogy a nagyobb kezelési teher hosszú távon is hatással lehet a túlélőkre. E tanulmány eredményei összhangban vannak a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban rákos megbetegedést túlélőkre vonatkozó más nemzetközi tanulmányokkal, amelyek a foglalkoztatási és pénzügyi helyzet romlását mutatják.
Mit nem mond el nekünk ez a tanulmány?
Mivel ezek nyilvántartási adatok, és a túlélőkkel nem készítettek interjút, nem tudjuk meg a munkanélküliség konkrét okait. Lehet, hogy egyesek rákbetegségük (és kezelésük) negatív hatásai miatt kényszerültek erre, vagy munkahelyi diszkriminációval szembesülnek, míg mások tudatosan dönthetnek úgy, hogy megváltoztatják foglalkoztatási státuszukat, mert élet- és karrierperspektíváik megváltoztak a tapasztalataik következtében. Az egyetlen dolog, ami biztos, hogy a rák túlélőit nagyobb valószínűséggel érinti a munkanélküliség, mint a hasonló betegséggel nem küzdő hasonló embereket.
Mi a kutatók következtetése?
Még az objektív nyilvántartási adatok alapján is látható, hogy a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban rákbetegséget túlélők nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, mint az általános népességhez tartozó hasonló személyek. Bár az anyagi támogatás elérhető és igénybe is veszik, a munkanélküliek jövedelme jelentősen alacsonyabb. Ezért a túlélőknek proaktív, személyre szabott útmutatást és tanácsadást kell nyújtani. A diagnózis felállításától kezdve a foglalkoztatással és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos támogatás segíthet a túlélőknek abban, hogy megtalálják az utat (vissza) a foglalkoztatásba.
