Keveset tudunk arról, hogy a gyermekkori rákbetegség túlélői (CCS) miért nem tartják be a követéses kezelést. Ez a tanulmány a CCS-ek körében jellemezte a követéses gondozáshoz való ragaszkodás akadályait, azonosította az akadályok szociodemográfiai összefüggéseit, és megvizsgálta, hogy a követéses gondozás akadályai összefüggésben állnak-e az egészséggel kapcsolatos életminőséggel. A felnőtt CCS-eket (N=84) névtelenül kérdezték meg a REDCap segítségével, a Barriers to Care Questionnaire (BCQ) és a Quality of Life Scale-Cancer Survivor (QOL-CS) segítségével.
Leíró és korrelációs elemzéseket is végeztek. A BCQ összpontszámának mediánja 88,5 volt (interkvartilis tartomány: 78,4-95,7), a legnagyobb akadályokat a készségek (pl. az egészségügyi rendszerben való könnyű eligazodás) és a pragmatizmus (pl. a költségek) alskálákon jelentették. Statisztikailag szignifikáns korreláció volt a BCQ összpontszáma és a QOL-CS összpontszáma (rs=0,47, P <0,0001), valamint a fizikai, pszichológiai és szociális QOL-CS alskálák között (minden P 's<0,05).
Az eredmények azt mutatták, hogy a CCS-ek utógondozásának akadályai leginkább a költségekkel és az időpontok logisztikájával kapcsolatosak, és hogy az ellátás több akadálya a CCS-ek alacsonyabb egészséggel kapcsolatos életminőségével jár együtt. Az utógondozás akadályainak azonosítása az első lépés az adherencia javításában, ami lehetővé tenné a rákterápia késői hatásainak korábbi felismerését, és ezáltal a megbetegedések és a halálozás csökkenését eredményezné.
