A gyermekkori rák túlélőinek (CCS) egyik legyengítő késői hatása a rák okozta fáradtság (CRF). Keveset tudunk a fáradtság gyakoriságáról és kockázati tényezőiről ebben a populációban. Itt ismertetjük a fáradtsággal kapcsolatos holland gyermekkori rákos túlélők késői hatását vizsgáló tanulmány (DCCSS LATER fatigue study) módszertanát. A DCCSS LATER fáradtságvizsgálat célja a CRF gyakoriságának és az azzal összefüggő tényezőknek a vizsgálata, egy olyan modell felállításával, amely megkülönbözteti a hajlamosító, kiváltó, fenntartó és mérséklő tényezőket. A kiváltó tényezők a gyermekkori rákdiagnózissal és kezeléssel kapcsolatosak, és feltételezhetően a fáradtság tüneteit váltják ki. A fenntartó tényezők a mindennapi élet és a pszichoszociális tényezők, amelyek a kiváltott fáradtságot tartósan fenntarthatják. A moderáló tényezők befolyásolhatják a fáradtság tüneteinek kifejeződését az egyéneknél. A hajlamosító tényezők már a diagnózis előtt is léteztek, például a genetikai tényezők, és feltételezhetően növelik a fáradtság kialakulására való hajlamot. Bemutatjuk a DCCSS LATER fáradtsági vizsgálat résztvevőinek felvételére, az adatgyűjtésre és a tervezett elemzésekre vonatkozó módszertant.
1955 CCS és 455 testvér adatait gyűjtötték össze. Az adatok elemzését tervezzük, és célunk, hogy az első eredményekről 2022-ben számoljunk be.
A DCCSS LATER fáradtságvizsgálat információkat fog nyújtani a CRF epidemiológiájáról, és a CCS-ben a kapcsolódó tényezők széles körének szerepét fogja vizsgálni. A súlyos és tartós fáradtsággal küzdő túlélők fáradtságához kapcsolódó tényezők megismerése segíthet a CRF kialakulásának kockázatának kitett egyének azonosításában, és segíthet a beavatkozások kidolgozásában.



