Vanesa Karaivanova története, akinél fiatalon diagnosztizáltak leukémiát, a kitartásról és a kitartó lélekről szól. Most 24 éves, és nemcsak táncolja az életet, hanem tapasztalatait arra is felhasználja, hogy másokért is kiálljon, akik hasonló kihívásokkal küzdenek. Ez az interjú elmerül a történetében, feltárja a megtanult leckéket, a rendíthetetlen támogatást, amelyre talált, és a célokat, amelyek továbbra is táplálják szenvedélyét.
Mi a neved? Hány éves vagy? Honnan származol?
Vanesa Karaivanova vagyok. 24 éves vagyok és Szófiából, Bulgáriából származom.
Mi a diagnózisod?
Akut limfoblasztos leukémia
Hogyan és mikor értesült a diagnózisáról?
Miután hosszú ideig kimerültnek éreztem magam, és fájdalmat éreztem az izmaimban és az egész testemben, 7 éves koromban akut limfoblasztos leukémiát diagnosztizáltak nálam.
Mit tanultál a rákos megbetegedésekből?
A rákkezelés megtanított arra, hogy soha ne vegyem természetesnek az életemet, hogy élvezzem az olyan egyszerű dolgokat, mint a nap melege, a természet illata, a barátaimmal és a családommal töltött idő. Megtanított egy kellemes, sötét humorra is, ami szerintem elengedhetetlen ahhoz, hogy még a legfájdalmasabb élethelyzeteken is túljussak. 🙂 Egy másik dolog, amit a rákos megtapasztalásomból megtanultam, hogy mindig a szívemre kell hallgatnom, és kockázatot kell vállalnom. Igazából egyikünk sem tudja, mennyi időnk van még hátra, ezért nagyon szeretném kipróbálni mindazt, amiről álmodtam, amikor a kórházban voltam.
Mi segített Önnek a legtöbbet a kezelés során?
A kezelés alatt a családom szeretete és gondoskodása segített a legtöbbet. Nem szűntem meg álmodozni arról sem, hogy visszatérek az életbe, és mindazokat a dolgokat csinálom, amelyeket a kezelés előtt szerettem. Amint befejeztem a kezelést, elkezdtem balettórákra járni.
Mi változott az életében a rák diagnózisa óta?
A rákos megtapasztalás azt a célt adta nekem, hogy más rákos betegeknek segítsek a kezelésük során. Szeretném, ha minden rákos gyermek és serdülő tudná, hogy nincsenek egyedül a harcban. Nagyon szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy mind a betegek, mind a túlélők jövője jobb legyen hazámban és egész Európában. A serdülőkori rák egyedi kihívásainak kezelése alapvető fontosságú ebben a küldetésben. A rákdiagnózisom után sok más rákos túlélővel is találkoztam, akik közül néhányan a mai napig a legjobb barátaim.
Ha találkoznál önmagaddal azon a napon, amikor hallottad a diagnózist, mit mondanál a fiatalabb énednek?
Ha találkoznék magammal azon a napon, amikor megtudtam a diagnózist, valószínűleg azt mondanám magamnak, hogy képes leszek követni minden álmomat, és teljes életet élni. Azt is mondanám magamnak, hogy a diagnózis és később a kezelés utáni élet nehéz lesz. Egy nap azonban a fájdalom és a könnyek el fognak múlni, és minden szeretetemet és erőmet a gyermekekért fogom adni, akik most ugyanezen az úton járnak.
Mit csinálsz a szabadidődben?
Imádok táncolni. Szabadidőmben mindig keresek egy új táncórát, ahová beiratkozhatok.
Miben van szükséged/akarsz gyorstalpaló tanfolyamot tartani?
Szeretnék egy gyorstalpaló főzőtanfolyamot végezni. Úgy gondolom, hogy a barátoknak és a családnak főzni egy nagyszerű módja annak, hogy kifejezzük a szeretetünket és a törődésünket. Sok főzési kísérletem azonban katasztrófával végződött. Gyakori hiba, hogy sót teszek a muffinokba. :0
Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kapott?
Hogy úgy kell szeretnünk az embereket, amilyenek, és nem úgy, amilyennek mi szeretnénk, hogy legyenek.
Mi a kedvenc mottód az életben?
Ez egy idézet az "Amelie" című filmből -" Szóval, kis Amelie, a csontjaid nem üvegből vannak. Elviseled az élet ütéseit".
Mi az, amitől azonnal felragyogsz?
Amitől azonnal felcsillan a szemem, az a gyerekek mosolya. És a bátyám.
Milyen személyes célt szeretne legközelebb elérni?
Személyes célom, hogy megszerezzem a mesterdiplomámat gyermekpszichológiából, amit néhány hónapja kezdtem el..
Mi az, amiért a leghálásabb az életedben?
Először is, nagyon hálás vagyok a családomért és a barátaimért. Másodszor, nagyon hálás vagyok azért, hogy a rák után is van esélyem egy szép életre. Sajnos nem minden betegnek van erre lehetősége, ami számomra a legnagyobb fájdalom.
Melyik alkalmazást használja a legtöbbet a telefonján?
Az biztos, hogy az Instagram. Nagyon élvezem, hogy kommunikálni tudok és közelebb érzem magam a tőlem távol élő barátaimhoz.
