#A New York Times bestsellere és Pulitzer-díj-döntőbe jutott első helyezettje, ez az ékesszóló memoár a remény és a szépség pillantását nyújtja a látszólag leküzdhetetlen kihívások közepette. Egy fiatal, idealista idegsebész útját követi végig, aki az alapvető kérdéssel küzd: Mi adja az élet igazi értékét?
A Paste az évtized egyik legjobb memoárjaként ismerte el, a The New York Times Book Review, a People, az NPR, a The Washington Post, a Slate, a Harper's Bazaar, a Time Out New York, a Publishers Weekly és a BookPage pedig az év legjobb könyvei közé sorolta. Emellett döntős volt a PEN Center USA irodalmi díjának kreatív nemirodalmi kategóriájában, valamint a Books for a Better Life díjának inspiráló memoárok kategóriájában.
Harminchat éves korában, közel egy évtizednyi szigorú idegsebészeti képzés után Paul Kalanithi megkapta a lesújtó diagnózist: IV. stádiumú tüdőrák. A sors hirtelen fordulatával a halálos betegeket ápoló gyógyítóból beteggé vált, aki a saját túléléséért küzdött. A jövő, amelyet ő és felesége elképzeltek, egy pillanat alatt eltűnt. A "Amikor a lélegzet levegővé válik" elmeséli Kalanithi fejlődését a komoly orvostanhallgatóból, akit az a mélységes kérdés foglalkoztat, hogyan lehet erényes és értelmes életet élni a halandósággal szemben, a Stanfordon az agyra - az emberi identitás magjára - szakosodott idegsebésszé, és végül beteggé és újdonsült apává, aki szembesül saját halandóságával.
A halál árnyékában Kalanithi az élhető élet lényegével küzd. Miközben a jövő elveszíti szerkezetét, és véget nem érő jelenné válik, a szülői lét mély értelméről elmélkedik, új életet táplálva, miközben szembesül saját életének elhalványulásával. Ez csak néhány a mélyreható kérdések közül, amelyeket Kalanithi ebben a mélyen megindító és aprólékosan megfigyelt memoárban vizsgál.
Bár Paul Kalanithi 2015 márciusában elhunyt, miközben ezen a könyvön dolgozott, szavai mindannyiunk számára útmutatás és inspiráció forrásaként maradnak fenn. Ékesszólóan fejezi ki: "Kezdtem rájönni, hogy a saját halandóságommal való szembenézés bizonyos értelemben semmit és mindent megváltoztatott... 'Nem tudom folytatni. Megyek tovább" - visszhangozza Samuel Beckett hét szavát, amely mantrájává vált. A "Amikor a lélegzet levegővé válik" kitörölhetetlen és életigenlő elmélkedés a halandóság ijesztő kilátásairól, valamint az orvos és a beteg közötti mély kapcsolatról. Tisztelgés egy olyan zseniális író előtt, aki zökkenőmentesen váltott át e szerepek között, maradandó örökséget hagyva maga után.
